Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

2013 gyermekvédelmi törvény tervezet

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány

álláspontjának.

1 Az előterjesztés célja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) módosítása elsősorban a nevelőszülői jogviszonnyal, a speciális ellátás átalakításával, továbbá a megelőző pártfogás, mint új jogintézmény bevezetésével kapcsolatban. A nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői jogviszony átalakítása nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá a Gyvt.-én kívül szükségessé teszi a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítását. A megelőző pártfogás jogintézményének bevezetése indokolja a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. módosítását

2. A speciális ellátásra vonatkozó szabályok módosítása

A gyermekvédelmi szakma általános tapasztalatai alapján elengedhetetlen a kettős – különleges és speciális – ellátási szükséglet fogalmának megalkotása és ennek megfelelően a gyermek számára a szükséglethez igazodó és ezáltal a gyermek fejlődését elősegítő ellátás törvényi kereteinek megalkotása. A gyakorlatban ugyanis állandó nehézséget okoz azon gyermekek gondozási helyének kijelölése és a mindenekfelett álló érdeküket szolgáló ellátás nyújtása, akik különleges ellátási szükségletűek (pl. fogyatékossággal élők) és egyidejűleg a speciális ellátási szükséglet is megállapítható esetükben (pl. súlyos pszichés vagy magatartási zavar tünetei miatt). A hatályos szabályozás nem mondja ki egyértelműen, hogy lehetséges a speciális szükségletű gyermek nevelőszülőnél, illetve gyermekotthonban történő integrált elhelyezése. A tervezett pótolja ezt a hiányt, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleményéhez kötötten. Indokolt annak lehetővé tétele, hogy a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban vagy a gyermekotthon speciális csoportjában a gyermek teljes körű ellátásának időtartama kivételesen indokolt esetben meghaladhassa a két évet, legfeljebb egy évvel. Erre különösen abban az esetben kerülhet sor, ha a gyermek terápiája még nem fejeződött be, figyelembe véve a tanév vagy más képzés befejezését is. Bizonyos esetekben a speciális szükséglet három éven túl is fennállhat. Ezeknek az eseteknek a kezelésére a tervezet megteremti annak lehetőségét, hogy a speciális ellátás a speciális szükséglet fennállásának teljes időtartamában nyújtható lehessen. A nevelési felügyelet alkalmazásával kapcsolatban felmerült gyakorlati problémák megoldása érdekében indokolt a gyermek személyes szabadságának rövid időtartamú korlátozását különválasztani a nevelési felügyelet elrendelésétől. Mindkét intézkedés alkalmazható a speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban, illetve a gyermekotthon speciális csoportjában. A biztonsági elkülönítésre azonban a jövőben is csak a speciális gyermekotthonban kerülhet sor.

2013. évi … törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek és kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás átalakításával, valamint a megelőző pártfogás bevezetésével összefüggő módosításáról 1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

15. § A Gyvt. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „58. § (1) A speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon, a gyermekotthon speciális csoportja vagy a gyermekotthon az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, pszichoaktív szert használó és a kettős szükségletű gyermekeknek nyújt gondoskodást, szocializációt és reszocializációt, valamint habilitációt és rehabilitációt. (2) A speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban vagy a gyermekotthon speciális csoportjában a gyermek teljes körű ellátásának időtartama ugyanazon a gondozási helyen nem haladhatja meg a két évet, kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat. (3) A speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban vagy a gyermekotthon speciális csoportjában a gyermek teljes körű ellátásának időtartama kivételesen indokolt esetben, a) a gyermek terápiájának, a tanítási évnek vagy a gyermek képzésben való részvételének a befejezésére tekintettel, legfeljebb egy évvel meghaladhatja a két évet, vagy b) a speciális szükséglet fennállásáig meghosszabbodhat. (4) A speciális gyermekotthon a szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén bentlakásos ellátás keretében végezheti a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság felkérésére a gyermek személyiségvizsgálatát. (5) A különleges ellátást igénylő gyermek és a kettős szükségletű gyermek gondozását, ellátását, habilitációját és rehabilitációját – az Nktv. szerinti szakértői bizottság fogyatékosságra vonatkozó véleménye alapján – az erre a célra létrehozott különleges gyermekotthon, gyermekotthon vagy gyermekotthoni csoport biztosítja, feltéve, ha a gyermek nevelőszülőnél történő elhelyezése nem oldható meg és állapota nem indokolja a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában való elhelyezését, vagy az elhelyezés férőhely hiányában nem lehetséges.” 16. § (1) A Gyvt. 59. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermeket fogadó lakásotthon speciális vagy különleges lakásotthonként működik.” (2) A Gyvt. 59. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 12 „(3) A különleges, speciális vagy kettős szükségletű gyermek különleges és speciális ellátását, gondozását, habilitációját és rehabilitációját biztosító gyermekotthon eltérő csoportlétszámát a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet határozza meg.” 17. § (1) A Gyvt. 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás biztosítása érdekében együttműköd

0 Tovább

Kevés a pszichiáter és romlik a fiatalok mentális állapota

http://www.origo.hu/itthon/20110731-keves-a-gyermekpszichiater-es-romlik-a-fiatalok-mentalis-allapota-szabo.html

1 Tovább

Szakmai levelező listán megjelent értékes ápolói vélemény!

 

Kedves Mindenki!

Nem sűrűn ragadok tollat(pontosabban billentyűt, csak az jobbanhangzik). 

Most mégis napok óta cikáznak a fejemben a gondolatok, ahogy olvasom Haraszti László, Harangozó doktornő, Tunyi Tünde illetve Dinya
doktor levelét, és ezekből a gondolatokból néhány kikívánkozik.
Mindannyiuk levelében nagy igazságok kerültek megfogalmazásra, és
örvendetes, hogy foglalkozik valaki az akut pszichiátriai betegellátás
hiányosságainak ápolókat érintő részével is.(Ugyanakkor szomorú, hogy
egy sajnálatos, végzetes eset adja ehhez az apropót.)Az ápolói pályán
eltöltött 23 évből 21 volt, amit pszichiátrián dolgoztam le. Mielőtt
Nappali Kórházban lettem főnővér, évekig akut osztályon ápoltam, de
később a főnővéri munka mellett is vállaltam éjszakai műszakot az akut
részlegen. Megszámlálhatatlan olyan emlék villan be azokra az évekre
gondolva, amelyek kitörölhetetlenek, és a pályához való viszonyulásomban
meghatározó jelentőségűek voltak. Emlékszem, mikor fiatal ápolóként a
nyári szabadságok idején 24 óráztam a zárt osztályon,(az éjszakai 12-t
egyedül). A 6 ágyas kórteremben félrenyelő, fuldokló kataton beteg
légutainak leszívásában a szomszéd ágyon fekvő, jobb állapotú
delíriummal kezelt beteget hívtam segítségül. Emlékszem arra, amikor a
mentősök által bekísért 120 kilós paranoid betegnek való közel 1 óra
könyörgés után, az 50 kilós ügyeletes orvos csendben kihívatta velem a
rendőrséget, majd a kiérkező rendőr a páciensre nézve erősítést hívott.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Így lehetett beadni az Overdose-nak is elegendő vénás nyugtatót. Élénken
él bennem az emlék, amikor egy téveszméit kiabálva hangoztató, nagyon
nyugtalan beteg elé gyakorlatilag odatolt az osztályon lévő orvos,(ma
intézményigazgató)és szinte futva a szobájáig, bentről telefonálta ki a
beadandó gyógyszeradagot. Emlékszem repülő virágcserepekre, fejjel
betört üvegajtóra, haránt impulzusból eredő váratlan pofonra, földhöz
vágott televízióra és száz meg száz olyan szituációra, amelyet azt
hiszem meg kellett élnem ahhoz, hogy ma úgy viszonyulhassak a
betegekhez, ahogyan teszem. Ilyen emlékei nyilván mindenkinek vannak,
aki valaha is akut osztályon dolgozott. Van viszont az én emlékeimben
egy igen fontos mozzanat! Emlékszem azokra az esetmegbeszélő csoportokra
is, ahol én az ápoló kollégáimmal együtt segítséget kaptam az imént
megvillantott történések feldolgozására.  Lehetőség volt kérdezni, az
egyes betegekkel való megfelelő bánásmódot elsajátítani, tanulni. Volt
rendszeres személyzeti csoport is, független szupervízor vezetésével,
mely segített a teamtagoknak az együttműködésben, a negatív érzések,
személyes problémák megbeszélésében, ezáltal javítva a közös munka
hatékonyságát.  A teammunka lehet az egyik kulcsa az akut
betegellátásnak, amely Harangozó Judit levelében is megjelenik. Nagyot
változott a pszichiátriai ellátás  az elmúlt két évtized alatt. Előnyére
változott abban, hogy ma már az ÁNTSZ által előírt minimumfeltételek nem
engednék meg a 25 ágyas zárt osztályon egy éjszakás ápoló jelenlétét, és
az intézmények ezt igyekeznek is betartani.(Remélem nem vagyok túl naiv,
amiért ezt gondolom.) Változtak a betegek is. Ma már ritkán lehet látni
olyan súlyos kataton állapotokat, stuport, krisztallizációt, a megfelelő
gondozásnak, és a modern gyógyszereknek köszönhetően.
A személyiségzavarban szenvedők, a drog és alkoholbetegek viszont egyre
nagyobb számban fordulnak elő a pszichiátriákon, és speciális bánásmódot
igényelnek. Nagyon kellene a teamek munkáját segítő olyan fórum, ahol
megkapják a szakdolgozók azt a segítséget, támogatást, amelyben nekem
részem volt a 90-es években az akut osztályon, és utána a Nappali
Kórházban is.(Nyilván nem a véletlen műve, hogy mindkét helyen Harangozó
Judittal dolgoztam együtt.) Egy 2006-ban írt szakdolgozathoz kérdőíves
felmérést készítettem a Klinika nővéreit vizsgálva, hogy érzésük szerint
mennyi segítséget kapnak az agresszív betegekkel való munkájuk során,
segíti-e őket a munkahely a stresszkezelésben, van-e olyan fórum, ahol
beszélhetnek megelőzésről, megfelelő viselkedésről, kommunikációról. Az
eredmény lesújtó lett, és ápolás vezetői "ajánlás" okán nem is nagyon
hoztam nyilvánosságra, nem publikáltam sehol.(A vizsgálat eredményei
egyébként több ponton egyeznek Tünde kutatásának eredményeivel.)
Szomorú, hogy ma mindent pénzben mérünk, és amit 20 éve még értéknek
gondoltunk, az most fölösleges költségtényező lehet. Pénzben(HBCS
pontokban)mérjük a betegeket. Pénzben mérik az intézmények az ápolók
továbbtanulását.(Nem kell egyetemi okleveles ápoló, mert többet kell
neki fizetni.)Nem kell minden osztályra főnővér.(Ha az egyik osztály
főnővérére rábízzuk a másik osztályt is, azt a státuszt meg lehet
szüntetni.)Tulajdonképpen nem kell egy folyosó két végén lévő, eltérő
profilú akut osztályra két nővérgárda. Egy emelet, egy folyosó, egy
főnővér, miért ne lehetne csak egy szakdolgozói csoport, aki a két
részleget ellátja? Mennyi pénzt lehetne spórolni a feleslegessé vált
ápolók elküldésével?(Ez groteszkül hangzik, de sajnos
megtörtént.Szerencsére akkora ellenállásba ütközött a "kis bohém docensi
ötlet" hogy csak terv maradt, de az ördög nem alszik!)Azt hiszem anyagi
okai lehetnek annak is, hogy a Tunyi Tünde által szervezett agresszió
megelőzést, illetve kezelést oktató tréning csak 1-2 helyre jutott el.
Egy magyar származású, hosszú ideje németországi pszichiátrián dolgozó,
kiváló szakdolgozó kolléga, és a többi tréner komoly segítséget
nyújthatna az akut betegek ellátásához, kitérve annak kommunikációs,
fizikai, jogi és adminisztratív aspektusaira is. A nővérek egyénileg nem
tudják a tréningen való részvételre rááldozni azt a néhány ezer forintot
sem, az intézmények pedig megint csak nem fizetik ki a dolgozóiknak.(Na
persze tudok kivételről, a többször emlegetett Nagykálló volt az első,
ahol a dolgozók ilyen képzésben részesülhettek.) Pénz lett az
ápolóképzések mozgatórugója is. A korábban jól működő ápolóképző iskolák
megszüntetésével új vállalkozási formák ütötték fel a fejüket. Hogy Dr
Balogh Zoltánt, a Szakdolgozói Kamara elnökét idézzem, "belvárosi
bérházak emeleti lakásába bejegyzett Himi-Humi BT-k végeznek jó pénzért
ápolóképzést, kétséges színvonalon." Amikor jómagam több tanfolyam, a
pszichiátriai szakápoló képzés illetve két egészségügyi főiskola
elvégzése után hiába kutatok az emlékezetemben(és a tankönyvekben), hogy
mit tanítottak nekem az akut pszichiátriai betegek  egységes ellátási
standardjairól, mit ír a protokoll agresszív beteg ellátása kapcsán,
akkor a profitra éhező magán képzőintézmények hogyan tudják ezt
hallgatóiknak megtanítani? (Őszintén elmondhatom, hogy én kezdőként a
legtöbbet az akkor körülöttem dolgozó, nagy tudású, tapasztalt
kollégáktól, és maguktól a betegektől tanultam.)
A Bölcsek Köve(lásd Dinya doktor levele) a pszichiátriában talán nem is
fellelhető, agresszió volt, van, lesz.  Vannak országok, akik viszont
mégiscsak találtak valami efféle kőhöz hasonlót. 1998-ban az ausztráliai
Warrnambool városában tanulmányúton járva legalábbis ezt
éreztem.(Túllépve a dezinstitucionalizálódás nehéz döntésein, már nem
arra összpontosítottak, hogy milyen módszerekkel, erőforrásokkal lássák
el a forenzikus betegeket, hanem hogy milyen módon lehetne elkerülni,
megelőzni, hogy bármelyik beteg olyan állapotúvá váljon, hogy kiemelt
biztonságú részlegre legyen szüksége. Az akkor 25 ezres populációnak egy
10 ágyas pszichiátriai fekvőbeteg részleg elegendőnek bizonyult. Pedig a
pszichiátriai betegségek, betegek nem különböznek nemzetenként.)
Lajtavári doktornak minden szavával egyet értek. Az egészségügy
irányítói valóban nem ismerik az intézményes és a közösségi alapú
ellátás közötti különbséget. Talán azért sem, mert ha érintettek a
problémában, megpróbálják a legdiszkrétebb módon, a magyar pszichiátria
valamelyik "nagyágyújának" privát segítségét kérni. (Bár én találkoztam
politikussal intézményi keretek között, de oda is a privát segítségért
jött.)
Magam is úgy gondolom, hogy a probléma egy hosszú, össztársadalmi szintű
folyamat része. A Nyírő Gyula Kórházban történt tragikus eset egy röpke
pillanatra megint a pszichiátriára irányította a figyelmet, lépten-
nyomon nyilatkozatokat látunk az ügy kapcsán. Nyilatkoznak "nagyágyúk",
illetékesek, kompetens és kevésbé kompetens személyek. Aztán megmondjam
mi lesz?  Valószínűleg semmi. A korábbi hasonló esetek után is hamar
"elült a vihar", és más ügy került a médiaérdeklődés középpontjába. A
Szakdolgozói Kamara, vagy egyéb szervezetek javaslatai, kezdeményezései,
a változtatásra irányuló átfogó cselekvési tervei pedig
"jegelésre"kerültek. Félek, hogy ezt most sem lesz másként.

Elnézést a hosszú levélért. Sajnálom a meggyilkolt embert, együtt érzek
az akkor műszakban lévő szakdolgozókkal, akiknek nagyon nehéz lehet ezt
feldolgozni, de sajnálom a tett elkövetőjét is, hiszen 20 évesen olyan
terhet vett magára, amit egy életen át cipelni fog.

Tisztelettel kívánok mindenkinek jó munkát!

Ács Andrea

0 Tovább

Értelmi fogyatékos elítéltek?

From: A Lelki Egészség Fóruma - Info <info@lefnet.hu>

From: .dr.Lajtavári László


Kedves Ildikó!

Elnézést a késői reagálásért. Én 3 évig dolgoztam Tökölön a fiatalkorúak börtön és fogházában, egy " gyógyító-nevelő csoportot" vezettem.
Rengeteg tapasztalatot szereztem, ráadásul a fiatalok döntő része értelmi fogyatékos volt. A börtönben az elkülönítés az a fogdabüntetés, amire számos esetben került sor. Rendkívül érdekesek voltak a tapasztalataim.
Ha érdekel, írj e-mailt, vagy hívj fel telefonon.

szia: Lajtavári László

 

Sikerült beszélnem Lászlóval. A beszélgetés rendkívül inspirálóan hatott rám. Valahogy eddig nem jutott eszembe, hogy értelmi fogyatékos gyermekek, kamaszok a fiatalkorúak börtönében is el lehetnek helyezve. Nem is tudom, hogy fordulhatott ez elő velem. Valahogy azt gondoltam szerintem, mivel értelmi fogyatékkal élnek, belátási képességük korlátozott ezért a törvény előtti felelősségre vonástól mentesülnek.

De hát ez nem így van. Mint azt dr. Lajtavári László hozzászólásából is  láthatjuk.

Ezért elkezdtem a neten kutatni.

  • Van-e Magyarországon olyan kutatási anyag melyből kiderül, hány értelmi fogyatékos gyermekkorút, fiatalkorút, felnőttet ítéltek el valamely bűncselekmény miatt.
  • Ha elítélték őket, milyen bűncselekményt követtek el?

Így találtam meg az Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentését az AJB-1161/2009. számú ügyben, melynek előadói dr. Fogarassy Edit, dr. Gurbai Sándor, dr. Varga Éva voltak. Tárgya a fogyatékossággal élő fogvatartottak jogainak érvényesülése.

A testi vagy/és értelmi fogyatékossággal élő fogvatartottak száma pontosan nem határozható meg, tulajdonképpen bármelyik büntetés-végrehajtási intézetbe (rendőrségi fogdára) befogadhatók előzetes letartóztatottként vagy elítéltként.

 

2005-ben az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége – egy közepesen súlyos értelmi fogyatékossággal élő előzetesen letartóztatottal szembeni bánásmód miatt – kérte az értelmi fogyatékossággal élő személyek ellen folytatott büntetőeljárások, illetve ezzel összefüggő fogva tartásuk vizsgálatát (OBH 5086/2005.).

 

Az országgyűlési biztos általános helyettese – alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságot megállapítva – javasolta az igazságügy-miniszternek, hogy az Országos Fogyatékosügyi Tanács, valamint az érintett társadalmi szervezetek bevonásával kezdeményezze a büntetőeljárásra, valamint a fogva tartásra vonatkozó jogszabályok olyan kiegészítését, amely eleget tesz a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény követelményeinek.

Mindezekre tekintettel, a fogyatékossággal élő fogvatartottak alkotmányos jogai érvényesülésének feltárása érdekében hivatalból átfogó vizsgálatot rendelt el az ombudsman, melynek keretében a munkatársai – az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (Obtv.) 18. § (1) bekezdése alapján – az IMEI-ben, a Bv. Központi Kórházában és a Nagyfai Bv. Intézet Krónikus Utókezelő Részlegén helyszíni utóvizsgálatot tartottak.

Megkereste továbbá az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy – a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Szóló Egyezmény hatálybalépésére is tekintettel – adjon tájékoztatást, milyen intézkedéseket tettek a büntetőeljárással érintett, valamint a fogva tartott fogyatékossággal élő személyek jogait illetően a belső és a nemzetközi jog összhangjának megteremtése érdekében.

 

 vizsgálat megállapításai

A fogyatékossággal élő személyek esetében – állapotukra tekintettel – a „pozitív diszkrimináció” elve érvényesül. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény szerint nincs helye elzárásnak, illetve elzárásra történő elváltoztatásnak, ha az eljárás alá vont személy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben (Fot.) meghatározott fogyatékos személy, kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, vagy kórházi kezelése válik szükségessé. A fogyatékossággal élő személyt ennélfogva a szabálysértési eljárásban nem lehet elzárással sújtani.

 

Az OBH 4683/2008. számú ügyben az országos rendőrfőkapitány 2009. áprilisi levelében arról tájékoztatta az állampolgári jogok biztosát, hogy a rendőrségi fogdák – a megfelelő felszereltség és a fogdaőrség speciális képzettségének hiánya miatt – nem alkalmasak a fogyatékossággal élő személyek befogadására, ezért szakmai egyeztetést kezdeményez az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál. Álláspontja szerint jogszabály-módosításra lenne szükség annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élőket – az előzetes orvosi vizsgálatot követően – rendőrségi fogdába ne, hanem csak bv. intézetbe (bv. egészségügyi intézménybe) lehessen befogadni.

 

A bv. országos parancsnokától kapott tájékoztatás szerint a bv. intézetekben összesen 21 akadálymentes, mozgáskorlátozott fogvatartottak számára kialakított speciális zárka áll rendelkezésre, 39 férőhellyel.

 

Az OBH 4841/2007. számú ügyben, a fiatalkorúak fogvatartási körülményeinek vizsgálata során kiderült, hogy a javítóintézetekben – konkrét jogszabályi rendelkezésekre tekintettel – külön figyelmet fordítanak az értelmi fogyatékossággal élő és pszichiátriai beteg (pszicho-szociális fogyatékossággal élő) fiatalkorúak nevelésére, oktatására, gyógypedagógiai ellátására. A javítóintézeti nevelés végrehajtása során a fiatalkorú nemcsak egészségügyi, hanem mentálhigiénés ellátásra is jogosult. A bv. intézetekben fogva tartott fiatalkorúak esetében viszont nincs erre vonatkozó jogszabályi előírás, noha nagy szükség lenne a pszichés problémáik szakszerű kezelésére.

 

Felhívta az igazságügyi és rendészeti miniszter figyelmét arra, hogy nemcsak a javítóintézetben elhelyezett, hanem más fiatalkorú fogvatartottak esetén is biztosítani kellene az értelmi, illetve pszicho-szociális fogyatékossággal élők speciális ellátását.

 

 

Az Országgyűlés 2007. július 6-án, a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetette a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Szóló ENSZ Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény). Az Egyezmény 2008. május 3-án lépett hatályba. Az értelmi, illetve testi fogyatékossággal élő személyek IMEI-ben való elhelyezése nem felel meg a nemzetközi egyezmény 25. §-ában foglalt egészségügyi rendelkezéseknek, mivel a jelenleg működő egy-egy szakkörön túl további terápiás és egyéb, a rehabilitációt elősegítő tevékenységet is biztosítani kellene számukra.

 

A Tökölön meghallgatott, közepesen súlyos értelmi és hallásfogyatékossággal élő fogvatartott igényét fejezte ki arra nézve, hogy valaki egyszerű nyelvezetet használva tájékoztassa a betegségével és a kezelésével kapcsolatban.

 

Az egészségügyről szóló 1997. CLIV. törvény (Eütv.) értelmében a beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra. A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz. A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot biztosítsanak.

 

Mivel az értelmi fogyatékossággal élő emberek a fogyatékosságuk következtében a mások számára érthető tájékoztatást, információt nem értik meg, sérül az Eütv.-ben meghatározott tájékoztatáshoz való joguk akkor, ha nem kapják meg a betegségükkel, a kezelésükkel kapcsolatos, egyszerű nyelvezetet használó tájékoztatást.

 

 

Valaki meg tudja mondani egyáltalán mit keresnek az értelmileg sérült gyermekek, felnőttek a büntetés végrehajtási intézetben?

1 Tovább

Levelező lista szakmai vita

 © enel

2011. jan. 04. 22:30 | Válasz | #283 

 

From: Mária Rigó

Kedves Ildikó!
Nem vagyok szakember. Néhány évig önkéntes munkát végeztem az értelmi figyatékosok napközi otthonában Kispesten, amit akkor Vikár Hédi vezetett.(most is ott dolgozik példa értékűen)
Noha ott is problémás fiatalok voltak, olyan volt a légkör, hogy öröm volt közöttük lenni.
A nevelői gárda által teremtett körülmények, az,hogy még az adminisztrációt végző munkatárs is ha tehette a fiatalokkal foglalkozott a szeretteljes légkörben, az hogy senki nem volt magára hagyva kevés időre sem a gondozottak közül, azt hiszem sokat elárul.
Meg lehetett figyelni pl. ujjonnan bekerült fiatal fejlődését: fél év alatt kinyílt, a sok személyes törődés hatására, és önállóan is el tudta magát foglalni, beszélni kezdett stb.
Vannak az országban jó gyakorlatot folytató intézmények, talán ezeknek a háza táján kellene szétnézni, mi a titkuk, és ellesni a jó megoldásokat.
A kispesti ÉNO-ben kaphatna további pointereket pl jól működő lakóotthonokról, társintézményekről amelyek szintén sikeresek.
Sok mindent szabályoz, vagy szabályozhat a jog, ha nincs szeretteljes légkör nem sokra megy a szabályokkal.
Sok sikert és élhető életet a Juhar utcai fiataloknak!
üdvözlettel:
Rigó Mária

 

Kedves Mária!

Örömmel fogadtam, hozzászólását a szakmai vitaindító kérdésemhez, melyre sajnálatosan túl sok vélemény eddig nem érkezett. Ön, mint írja nem szakember, de önkéntes munkát végzett értelmi fogyatékosok napközbeni ellátásában. Minden tiszteletem az öné, hogy ebben a rohanó, pénzorientált világban van ideje, lehetősége önkéntes munkát végezni.

Ha figyelemmel kísérte az intézményünk kálváriáját, akkor tudja, hogy én soha nem azt állítottam, hogy az értelmileg akadályozott gyermekek, kamaszok, fiatalfelnőttek ön és közveszélyesek. Sőt az ellenkezője az igaz. De ugyan úgy, mint az ép értelmű populációban az értelmileg akadályozott emberek körében is jelen van pszichiátriai megbetegedés, továbbá viselkedés zavar. Ezt az egészségügyi törvény BNO kóddal is ellátja. Ha olvasta már a szociális törvényt, akkor tudja, hogy a fogyatékosok napközbeni ellátását csak olyan személyiség állapotú sérült ember veheti igénybe, aki ön és közveszélyes magatartást nem tanúsít. Tehát itt van egy szűrő.

(Szoc.tv. 81.§. 2.bek. a.)

 

 Lakóotthonba is csak olyan ellátott kaphat elhelyezést, aki az említett veszélyeztető magatartást nem tanúsít, ezt is vizsgálja egy szakértői bizottság, annak érdekében, hogy megállapítható legyen, hogy az illető alkalmas e lakóotthoni elhelyezésre.

 

De a szociális törvény 101/A.§ rendelkezik arról, ha mindennek ellenére mégis előfordul veszélyeztető magatartás, abban az esetben mit kell tenni.

A gyermekvédelmi szakellátás nem erről szól. Ebbe a rendszerbe senki nem jó kedvéből, senki nem önszándékából kerül. Azok a gyermekek, akik a gyermekvédelmi szakellátást igénybe veszik, azok már nagyon sok mindent láttak, tapasztaltak az élet nem napfényes oldalából.  Gyakran haragszanak a szüleikre, a felnőttekre, az egész világra.

Ezt kell, kellene korrigálnia a gyermekvédelmi szakellátásnak, gyakran eszköztelenül.

Köszönöm megtisztelő véleményét!

üdvözlettel:Kimpián Ildikó

 

1 Tovább

Szabályozásra várva

 

Miután intézményünk (és saját személyem is) nagyon sok támadást kapott az elkülönítő helység kialakítása miatt, melynek gyakorlatát az európai uniós gyógypedagógiai intézmények gyakorlatából ismertük meg, szeretnénk vitára bocsátani néhány kérdést, mely nekem és munkatársaimnak komoly dilemmát okoz.

 

Az, hogy magatartási problémák előfordulnak az értelmi fogyatékos kamaszok, fiatal felnőttek körében, az nyilvánvalóan senki számára nem kérdéses.

A hangsúlyt a konfliktushelyzetek megelőzésére kell helyezni; ebben nincs véleménykülönbség az értelmileg sérültekkel foglalkozó szakemberek körében. Ezt vallom én is, munkatársaimmal egyetemben.

De sajnos vannak olyan helyzetek, amikor a konfliktus kialakult, a magatartási anomália jelen van, és a jelenlévő segítőknek, nevelőknek tenniük kell valamit a probléma biztonságos megoldása érdekében.

Az:

  • hogy megelőzhető lett volna a magatartási anomália kiváltó oka?
  • helyesen járt-e el a konfliktushelyzetben a nevelő, segítő munkatárs?
  • a mai magyar oktatási, továbbképzési, főiskolai képzés add-e elegendő felkészültséget az ilyen helyzetek humánus, szabályos kezelésére, annak érdekében, hogy minden érintett mindennemű emberi joga sértetlenül maradjon?   

 csak a közvetlen konfliktusmegoldás után képezheti vita tárgyát.

 

Ám az akut helyzetben a jelenlévő nevelő vagy segítő munkatársnak azonnali döntést kell hoznia, be kell avatkoznia a komolyabb sérülés elkerülése érdekében.  Az, hogy melyik intézmény, melyik nevelő milyen problémamegoldó, konfliktuskezelő eszközt alkalmaz, az függ a helyzettől, a nevelők szakmai felkészültségétől, a gyermek részéről pedig annak egészségügyi állapotától, habitusától.

A problémafeltárás kiinduló pontja az, hogy nincs megfelelő ellátó rendszer az értelmileg akadályozott, speciális szükségletet igénylő kamaszok, fiatal felnőttek részére.

Lehet engem elítélni és megkövezni, de én a magam részéről nem értek azzal, ha egy értelmileg akadályozott, átmeneti vagy tartós nevelésben élni kénytelen ellátott magatartási anomáliát produkál, azt feltétlenül a pszichiátriának, vagy az intézmények közötti vándoroltatásnak kell megoldania. A javító nevelő intézményről már nem is beszélve.

Saját tapasztalataim alapján szeretnék szakmai vitát indítani:

Az intézményünkben állami gondoskodásban nevelkedő, értelmükben akadályozott fiatalok karriertörténetét áttekintve érdekes képet kapunk.

Miként kezelte az intézmény a magatartási anomáliákat?

Nem szeretnék pálcát törni senki feje fölött, nem ez a cél, hanem az, hogy a szakma kompromisszum kötése mellett minden jogszabályi elvárásnak, kötelezettségnek eleget tevő megoldás szülessen ezen helyzetek szabályos, humánus kezelésére.

Aki indulástól kezdve figyelemmel kísérte a blogomat, az már olvashatta, aki most csatlakozik, kérem, szánjon rá időt és a kezdetektől olvassa át figyelmesen az eseteket, esetleírásokat.

Ha egy magatartási problémával küzdő értelmi fogyatékos gyermek került a gyermekvédelmi szakellátásba, elkezdődött az intézményhálózaton belül a vándorlása. Talán abban reménykedve, hogy valamelyik intézmény kezébe került a bölcsek köve és a gyermek magatartási anomáliáira a megfelelő nevelési módszert megtalálta, alkalmazni tudja. Ha nem, akkor vándoroltatták tovább, míg újra az induló intézményben találta magát a kamasz. Ez időről időre tehermentesítette az adott intézményeket, míg elérkezett a gyermek a tankötelezettsége végére, felnőttkorba lépett és kezdeményezni lehetett a szakosított szociális ellátó rendszerbe történő irányítását.

Arra, hogy a problémás kamasz/fiatal felnőtt a szociális ellátó rendszerben produkált-e hasonló magatartási anomáliákat az a szakmaközi kommunikáció hiánya miatt nem, vagy csak ritkán derült ki számunkra.  A nyomon követés érdekes kutatási téma lehetne.

Én az intézmény hálózatban történő vándoroltatást nem tudom elfogadni, bár el kell ismernem, hogy a környezet nyomásának engedve, időnként én magam is hoztam ilyen döntést igazgatóként, gyámként.

Nem vagyok rá büszke!

 

Mivel próbálkozott még az intézmény?

A pszichiátria igénybe vételével. De véleményem szerint ez az út sem járható.

Az értelmi fogyatékos gyermekeknél még nehezebb diagnosztizálnia az esetleges kórképet a pszichiátriai megbetegedések esetében, mint ép társaiknál. Ezért a gyógyszerek beállítása, a magatartási probléma megakadályozása, vagy minimálisra redukálása érdekében elindultak a próbálkozások.

Mindannyian tudjuk, hogy a gyógyszereknek általában vannak káros mellékhatásai. Tapasztalatból mondhatom, nincs szörnyűbb látvány, amikor a gyógyszerek mellékhatásaként a testalkati torzulások már kamaszkorban megjelennek. A pszichiátriai gyógyszeres kezelés felnőtt emberek külsején is nyomot hagy, ám a gyermeknél, kamasznál még hangsúlyosabban jelenik meg, az egészségkárosodást már nem is említve.

Mivel Kecskeméten nincs gyermekpszichiátriai kórházi osztály, ezért csak az ambuláns ellátás marad, ami kivédhetetlenül hozza magával a gyógyszerbeállítás próbálkozásait, állandó orvosi felügyelet nélkül.

Így fordulhat az elő, hogy a kamasz a panaszokra válaszként megkapja a gyógyszert, kezdetét veszi a gyógyszeres kezelés, aztán egyszer csak azt vesszük észre, hogy kamaszunk csetlik, botlik, ténfereg, csorog a nyála. Ilyenkor kapcsolatfelvételre törekszünk a kezelőorvossal, hogy a tüneteket jelezni tudjuk – ez pedig nem minden esetben sikeres. Időpontot kell kérnünk, amikor ismételten megjelenhetünk a szakrendelésen, mely heteket is igénybe vehet, hiszen mindannyian ismerjük a pszichiáterek leterheltségét, fizikai kapacitásuk határát súrolják ők is.

Amikor az értelmi fogyatékos kamaszunk ön- és közveszélyes, mit tegyünk???

A mentő ugyan az esetek többségében reagált segélyhívásunkra, de arra is volt példa, hogy ki sem jött az intézménybe. Tegyük fel, kijönnek. Akkor elindul a polémia, hogy hova vigyék? Szegedre vagy Budapestre?

 

Komolyan ez lenne a mai világban a megoldás, hogy a magatartási anomáliát produkáló gyermeket Kecskemétről Szegedre vagy Budapestre a pszichiátriára kelljen szállítani?  Ez nem sérti a gyermeki jogokat, az emberi jogokat?

 

Segítségkérés a rendőrség illetve az igazságszolgáltatás szerveitől:

 

Ha a városban magatartási anomáliát produkált a kamaszunk, és a járókelők rendőri segítséget kértek, a rendőrség jobb híján visszahozta a kamaszt az intézménybe.

Ha nekünk kellett rendőri segítséget kérnünk, kijöttek, erőt demonstráltak, ezen kívül mást nem tehettek.

Ha feljelentést teszünk, elindul a nyomozás az ügyben az értelmi fogyatékos kamaszunk ellen. Ugye kimondani is szörnyű, intézkedést kérni még szörnyűbb.

De tehetetlen kínomban már én is megtettem ezt, mint igazgató, mint gyám.

Erre sem vagyok büszke!

A bűntető törvény 2010 nyarán megváltozott a közfeladatott ellátó személyek védelmében. Érdemes elolvasni.

Szégyennek tartom, hogy idáig jutott a magyar társadalom, de feltételezzük, hogy talán lesz visszatartó ereje a közszolgálati feladatot ellátók sérelmére történő bántalmazásoknak.

Az új Btk. alapján a nevelő bűntető feljelentést tehet a 12. életévét betöltött kiskorú ellen, ha a gyermek akadályozza őt közfeladatainak ellátásában. Ahhoz, hogy a gyermek ellen eljárás indulhasson, a gyermeknek tisztában kell lennie azzal a ténnyel, hogy a nevelő közfeladatott lát el.

Komolyan egy értelmi fogyatékos kamasz, fiatal felnőtt mikor lesz tisztában azzal, hogy a nevelő közfeladatot lát el?

Ami számomra tragikusabb, hogy mi történik, ha feljelentjük a kamasz gyermekünket hogy fizikailag bántalmazta a nevelőjét?

Tényleg ez lenne a megoldás?

Sajnos egy esetben már tettünk feljelentést a kamasz fiatal ellen, az ügyészség elrendelte a nyomozást, kíváncsian várom az igazságszolgáltatás bölcs döntését.

 

Az ÉFOÉSZ ügyvezető igazgatójával, Kovács Melindával egy alkalommal sikerült telefonon egyeztetnünk, sajnos a személyes találkozás elmaradt. Nagyon szerettem volna, ha személyesen is megismernék az intézmény szakmai munkáját, ha már felültek egy lejárató hadjáratnak, és személyes tapasztalat, ismeret nélkül a nyilvánosság előtt támadtak bennünket.

Melinda nagyon korrekt módon elmondta, hogy tudomásuk van arról, hogy a juhar utcai probléma nem egyedi, hanem sajnos általános Magyarországon. De ők úgy vélik, a mai Magyar oktatási, gyermekvédelmi intézményrendszer a nyugat Európában használatban lévő fizikai beavatkozások alkalmazására még nem nőtt fel.

Erre az én véleményem a következő: ha azt már hajlandóak vagyunk elismerni, hogy ez a probléma jelen van, bár beszélni szemérmesen nem vagyunk hajlandóak róla a nyilvánosság előtt, akkor ne tegyük nyilvánosan. Ám akkor a szakmaközi egyeztetéseknek meg kellene történnie a nyilvánosság kizárásával. Miután a szakmaközi egyeztetések megtörténtek, az Országos Fogyatékosügyi Tanácshoz kellene fordulni.

Én sokkal veszélyesebbnek tartom, hogy az intézmények a saját kreativitásuk, problémamegoldó képességük, habitusuk alapján, láthatatlan módon próbálják egymagukban megoldani a magatartási anomáliák kezelését.

A felsőbb szabályozás nélküli problémamegoldást a magunk példáján okulva minden résztvevőre nézve veszélyesnek tartom.

 

 

 

 

 

 

1 Tovább

Miért indult a blog?

Feltett kérdésre válasz.

 

Miért indult ez a blog?

 

2010. január végén, inkorrekt módon indult támadás a megyei önkormányzat vezetői, az általam vezetett intézmény, munkatársaim, vezetőtársaim és személyem ellen. Vitát generált az időzítés, valamint a szervezet, akik lejáratásunkat tűzték ki célként.  

 

Fidesz irányítás alatt, megyei intézményként az országgyűlési választások előtt számítottunk támadásokra, hiszen engem és a vezetőtársaimat ez a politikaivezetés választott.

 

Az, amire el voltunk készülve, megtörtént, megtámadtak bennünket minden oldalról.

Türelmetlenül, be sem várva az intézményről írt cikkekre induló belsővizsgálatok eredményét, s már előre kárhoztatták azt, amit még csak gondolni mertünk, a mondandók nem is érdekelte őket.

 

Nem bánjuk e támadásokat, ha bár nem is örvendünk azoknak, se új, gondosan gyűjtött adatokkal, se pedig új meggyőző erejű érvekkel nem álltak elő.

Rendszerint vagy olyat támadtak meg, a mi nem megtámadni való; vagy olyat, amit nem lehet megtámadni. Se mi nem tanultunk ellenfeleink felszólalásaiból, se nem ők a mienkből.

 

Az eszmék nem tisztultak, egyetértés nem jött létre. De van valami, minek felemlítését nem tagadhatjuk meg magunktól. A nyílt levél, amit a gyógypedagógia szakma nevében jelentetett meg a megyei sajtó. Számomra ez a megnyilvánulás döbbenetes volt, okát már korábban kifejtettem. E megnyilvánulás után arra számítottam, hogy az országos média újra támadásba lendül, de nem tették, az okára sejtéseim vannak, konkrét információim nincsenek.

Bennünket; engem, túlzás nélkül, érzelgőséggel, tájékozatlansággal, kegyetlenséggel, ridegséggel, igazságtalansággal vádoltak.

Magunk, magam megnyugtatására, fogékony, buzduló közönségünk iránti hálából ki kell mondanunk, hogy szavunknak már volt hatása, nemcsak hatása, de már haszna is.

 

A szakma, a szakminisztérium, az Ombudsman, az igazságszolgáltatás, a civilszféra, foglalkozik  a „társadalom árváinak” a speciális, a különleges szükségletet igénylő, gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekek helyzetének fontos kérdésével.

 

A civil szervezetek, az Ombudsman, az intézmény kérvényeket intézett a Magyar Kormányhoz, szakminisztériumhoz. Minden szervezet kérte, hogy különböző szakmai fórumokon alaposan vitassák meg e kérdést, s legyen kimondva, hogy a mostani állapotokat tovább tűrni nem szabad, s a speciális, a különleges szükségletet igénylő, gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekeken, határozott törvény által biztosított keretek között segíteni kell.

 

Reményeim szerint az országos sajtó nagyobb részt rokonszenves fogékonysággal tárja ki hasábjait e kérdés számára, s a közönség érdeklődése még ebben a zord időben is fel van keltve az ügy iránt.

 

Végre tisztelt ellenfeleink, érdemben szintén kénytelenek lesznek hozzászólni az ügyhöz, s ha a dolog érdemét tekintve, támogatást nem találunk abban, mégis alkalmat szolgáltatnak nekünk a létező balhiedelmek és előítéletek szétoszlatására.

 

Ezért nekik is köszönettel tartozunk. Hogy röviden kimondjuk: a speciális, a különleges szükségletet igénylő, gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekek helyzetének kérdése napi rendre van tűzve, és a támadások hullámai, a közönyösség, az előítélet gátját lassan-lassan alá fogják mosni. Akár így, akár amúgy a speciális, a különleges szükségletet igénylő, gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekek sorsán segíteni kell és segíteni fognak is.

 

Jelen blogommal felelni akarok a különböző támadásokra, de nem akarok pusztán feleletre szorítkozni.

 

Nagyon háládatlan dolog az ellenfelek rendetlen, portyázó hadaival szembeszállani, megvesztegetik a közönség szemét, tudatát, s midőn sehol sem támadnak sikeresen, nagy port kavarnak, melytől azután nem lehet tisztán látni.

 

 Ezért rendbe akartam szedni a dolog főmozzanatait s miután számba veszem az ellenvetéseket, újra ki fogom fejteni, hogy mibe és mennyibe veendők azok.

 

A kérdésnek három ilyen főmozzanata van:

 

1)    Valóban történt-e bűncselekmény, amivel egyes ártó szándékú emberek meggyanúsították a többcélú intézmény munkatársait?

 

2)    Van-e szükség fizikai beavatkozásra, és ha igen, miként kell intézkedni, amikor a fiatal értelmifogyatékkal élő kamasz, fiatal felnőtt ön- és közveszélyes viselkedést tanúsít?

 

3)    Elkülönítő helyiség átmenetileg segíthet-e a probléma akut kezelésében?

Ha pedig nem segít a bajon, vagy ha segít is, de más nagyobb bajokkal jár, vagy ha más alkalmasabb módon is lehetne eljárni, — melyek ezek a módok és eszközök?

 

Hagyjunk fel végre a magunk ámításával, ne hunyjunk szemet a létező bajok elől, ne

szépítgessünk, ne takargassunk midőn ez csak saját kárunkra történik.

 

Azért csak hadd mondják, hogy nem írtam „komoly statisztikai tanulmányt”. Nem az a

komoly statisztikai tanulmány, ahol a számok számokra vannak halmozva, s a sok szám elöli a gondolatot, hanem az, hol a számokból világos eredmény sugárzik ki, s a rideg aritmetika világából kivezet a valódi világba s tanít az okok és okozatok szükségszerű kapcsolatára.

1 Tovább

Korlátozó fizikai beavatkozás

http://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=en&tl=hu&u=http%3A%2F%2Fwww.teachernet.gov.uk%2Fsen%2F

 

Minden HRE Angliában,

Health and Social Egészségügyi és Szociális

Services in England, Szolgáltatások Angliában,

Special Schools Speciális iskolák

Status: Strongly recommended Státusz: Erősen ajánlott

Date of Issue: July 2002 Kibocsátás dátuma: 2002 július

Ref: LEA/0242/2002 Ref: LEA/0242/2002

Related documents: Education Kapcsolódó dokumentumok: Oktatás

Act 1996 - Section 550A Törvény 1996 - szakasz 550A

DFEE Circular 10/98 "Section DFEE Körkörös 10/98 "szakasz

550A Of The Education Act 550A Az oktatási törvény

1996: The Use Of Force To 1996: Az erőszak alkalmazását

Control Or Restrain Pupils" Control, vagy korlátozzák diákok "

DFEE Circular 14/96 "Supporting DFEE Körkörös 14/96 "támogatása

Pupils with Medical Needs in Tanulók orvosi szükségletek

Schools" Iskolák "

Superseded documents: None Hatályon kívül helyezett dokumentumok: Nincs

 

 

Előszó

 

"Üdvözöljük ezt az útmutatót, amelyet gondos munkával alakult ki az elmúlt 2 évben, jelentős segítséget nyújtva az egészségügyi, szociális ellátás és az oktatási ágazatokban.

 

Ez az első útmutatástó mely minden területét lefedi a teljes gyógypedagógiai szolgáltatás területén, hogy azok a gyermekek és felnőttek, akik tanulási nehézségekkel küzdenek, életük során megfelelő bánásmódban részesüljenek.

 

Nagyon fontos ezen a területen dolgozó szakembereknek, hogy hatékony útmutatást, képzést, kapjanak a fizikai beavatkozások alkalmazásához. Tanulásban akadályozott embereket is  megilleti az a jog, hogy megfelelően tisztelettel kezeljék, gondozzák és méltóságukban ne sértsék meg őket akkor sem, ha olyan módon viselkedik,  amely talán ártalmas lehet önmaguk és mások számára, minek  következtében szükségessé válik a személyzet fizikai beavatkozása.

 

Ezzel az iránymutatással a személyzetnek segítséget kívánunk nyújtani abban, hogy helyesen  biztonságosan járjanak el, ezzel biztosítva a hatékony megoldásokat a nehéz helyzetekben.

 

Szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik részt vettek ennek az anyagnak az elkészítésében, különösen professzor John Harris és kollégáinak a Brit Intézetben.

 

Hálásak vagyunk nekik a 90-es évek kemény munkájáért.

 

Szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik véleményükkel segítették az anyag készítésének folyamatát, beleértve a szakembereket, az ellátást igénybe vevőket és családjaikat.

 

Reméljük, hogy hasznosan tudják alkalmazni a dokumentumot, napi életükben a tanulási nehézségekkel küzdő emberek, családjaik és az összes szakember, aki velük dolgozik.

 

   

Jacqui Smith Jacqui Smith

Cathy Ashton Cathy Ashton

 

 

Útmutató

 

A korlátozó fizikai beavatkozások

 

Action Points for Schools and LEAs

 

  

Cselekvési pontok Iskolák és HRE

 

A következő pontok összefoglalják azokat a lépéseket, hogy a gyógypedagógiai iskoláknak hogyan kell működniük, annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő módszereket, gyakorlatokat alkalmazzanak a korlátozó fizikai beavatkozások során.

  

Megalapozó elvek

 

 • Az erő alkalmazását, amikor csak lehetséges, kerülni kell.

 

 • Vannak olyan alkalmak, amikor az erő alkalmazása a megfelelő

 

 • Ha erőre van szükség, azt oly módon kell alkalmazni, hogy fenntartsák az összes érintett  biztonságát, méltóságát.

  

 Módszerek

 

1.  Minden intézménynek pontos útmutatással, módszerrel, ismerettel kell rendelkeznie a fizikai beavatkozás alkalmazására.

 Általánosságban be kell mutatni azt a környezetet, helyzetet, amelyben célszerű használni a korlátozó fizikai beavatkozást.  

 

 2.  Módszer részét kell képeznie egy általános viselkedés  menedzsment stratégia

 

 3.  Konkrét stratégiák és technikák kidolgozása, egy-egy tanulói magatartás mintán levezetve. 

 

 4.  A módszer alkalmazásának kidolgozásában biztosítani kell, hogy a korlátozó fizikai beavatkozás tervének kidolgozása során a gyermekek és családjaik is részt vegyenek. (tervezés, monitoring, felülvizsgálat)

 

5.  Módszernek ki kell terjednie a következők figyelembevételével:

 

•  A magatartási anomália megelőzésére, annak érdekében, hogy megelőzhető legyen a fizikai beavatkozás szükségszerűsége.

 

• Pontos leírások, tervek, megoldási stratégiák a szakemberek részére, hogy miként kell   eljárni extrém viselkedés esetén.

 

• Az eljárás utáni esemény feldolgozásának támogatása.

 

  •  Az ésszerű erő meghatározása, alkalmazása.

 

• A szakember legyen annak az ismeretnek a birtokában, hogy extrém viselkedés esetén, pontosan tudja felmérni, a kockázatot és a kockázatkezelést.

 

 • Tudja felmérni, hogy elkülönítés esetén, mennyi időre van feltétlenül szükség.

 

 • Tudja felismerni azt a helyzetet, amikor a rendkívüli fizikai beavatkozás elkerülhetetlen.

 

• Rendelkezzenek a szakemberek kellő gyakorlati ismerettel, amelyek ezen emeltszintű kockázati helyzetekben alkalmazni kell.  

 

 

Felvétel

 

1. Az intézményvezetők 2001. április 24-ig ki kell dolgozniuk, hogy melyek azok az alapvető eljárások, nyilvántartási rendszerek, amelyek a korlátozó fizikai beavatkozások során az iskola várhatóan követ extrém események esetén.

Ahol a fizikai korlátozó beavatkozásokra lehet számítani, az iskoláknak ki kell dolgozniuk olyan nyilvántartást, írásos jegyzőkönyvet, amely tartalmazza:

 

 •         Az extrém magatartás jellemzőinek eseteit, ami miatt szükségessé válhat

            a korlátozó fizikai beavatkozás.

 

•         A kockázatértékelés, amely egyensúlyt teremt a kockázat egy korlátozó fizikai

          beavatkozás kockázata, és egy nem használt korlátozó fizikai beavatkozás   

          esetén.

 

•         Egyensúly megteremtése az intézmény és a szülői felelősség között.

 

         Olyan nyilvántartás készítése mely az esemény, az extrém viselkedés folyamat

         pontos leírását, megoldását tartalmazza a korlátozó fizikai beavatkozások

        segítségével. A nyilvántart számozott, keltezett oldalakkal kell ellátni.

 

•         A korábban alkalmazott sikertelen módszereket is fel kell vezetni a

          nyilvántartásba.

 

•         Pontosan meg kell nevezni, milyen képzettségű szakember jogosult a

          módszer megválasztására, az eset leírására.

 

•         Esetmegbeszélő csoportok rendszeres összehívása az extrém magatartások

          korlátozó fizikai beavatkozás esetén a szempontok kidolgozásra,

          megbeszélésre kerülnek, hogy egy-egy esetet, miként kell megközelíteni.

         A felülvizsgálati csapat az esetkezelési javaslataikat írásba foglalják.

 

2.  Tilos a megszorító fizikai beavatkozást követően az esetet lejegyzés nélkül 

     hagyni.

 

Tervezett vagy nem tervezett  (Sürgősségi) helyzetben, mindig a lehető leggyorsabban az esetet követően, de 24 órán belül le kell jegyezni. A lejegyzésben minden személy részt vesz, aki az incidensnek tanúja, vagy kezelője volt.  

 

A jelentésben fel kell tüntetni:

 

• az extrém helyzetet teremtő gyermek, vagy ellátott valamint a személyzet nevét.

 

• az oka egy fizikai beavatkozásnak  

 

• milyen típusú fizikai beavatkozás alkalmazott

 

• dátumát és időtartamát a fizikai beavatkozásnak

 

• hogy a szolgáltatás igénybe vevőjének vagy bárki mást tapasztalt sérülés vagy

  stressz ésha igen, milyen intézkedést hozott.

 

3.  Milyen  kilátás nyílik a szolgáltatás felhasználó (k) részére

 

4. Nyilvántartásokat rendszeresen felül kell vizsgálni.

 

 

Folyt.köv.

 

0 Tovább

Változások a gyermekvédelem területén

 

Megjelent az alábbi honlapon: Jegyző és közigazgatás (http://www.jegyzo.hu)

Változások a gyermekvédelem területén 2009/5

Szerző: Kiss Katalin

Létrehozva 2009 okt 7 - 15:04

Az 1997. évi Gyermekvédelmi törvény alapvetően azt a célt kívánja elérni, hogy minden rászoruló gyermek esélyegyenlőségét növelő ellátórendszer alakuljon ki, ahol a családot támogató és a családot helyettesítő struktúra egymásra épül, de érthető okokból megkülönböztetett figyelmet fordít azok felé, akik valamilyen okból családot helyettesítő védelemre szorulnak. A parlament ez év tavaszán fogadta el a 2009. évi LXXIX. törvényt, amely többek között módosította a Gyermekvédelmi törvényt is, azonban a törvény célja, alapelvei, szerkezete a módosítás után is változatlanok maradtak, de nem is volt cél és nem is volt szükség lényeges tartalmi változtatásokra.

Itt kell azonban megemlíteni, hogy milyen változásokat eredményezett 2009. évben az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi XXXI. törvény is, amely részben a közoktatási törvényt, részben a Gyermekvédelmi törvény is módosította.
 
De nézzük is meg hogyan is teljesedett ki a gyermekvédelem ellátórendszere az elmúlt években.
A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások a – 2008. évi adatok szerint a több mint 2 millió, 0–18 éves korú gyermek közül – érintik a mintegy 198 ezer – 101 ezer anyagi, 45 ezer környezeti, 44 ezer magatartási és 8 ezer egészségügyi okból – veszélyeztetettként nyilvántartott gyermeket. Jelentős számban van jelen a fizikai elhanyagolás is, amely 15 310 gyermeket érintett. 2008. évben a védelembe vett mintegy 20 ezer gyermek közül 15 ezer gyermeket a gyermekjóléti szolgálat jelzése alapján vették védelembe, jellemzően a szülőnek vagy a gyermeknek felróható magatartása miatt.

A családjukból kiemelt, gyermekvédelmi szakellátásban részesülő (0–18 éves) gyermekek száma mintegy 17 ezer fő, ami a gyermekek majdnem 1%-át jelenti. Az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek (18–24) száma mintegy 4 ezer fő, vagyis gyermekvédelmi gondoskodásban él mintegy 21 ezer fő. A nevelőszülők száma és a hozzájuk elhelyezett gyermekek száma is minden évben emelkedik, így a családból kiemelt, gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek mintegy 54%-a él ma mintegy 5500 nevelőszülőnél.
Az elmúlt évek eredményeképpen komoly lépések történtek a nagy létszámú gyermekotthonok kiváltásában, a meglevő intézményrendszer korszerűsítésében. A pályázati támogatások és az önkormányzatok (nagyrészt megyei, néhány esetben a megyei jogú városi) saját forrásainak a felhasználásával 15 megyében teljes egészében befejeződött a gyermekotthonok átalakítása.

 

 Veszélyeztetettség fogalma


Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is kérte a veszélyeztetettség tartalmának meghatározását különös tekintettel arra, hogy anyagi okból gyermeket a családjából kiemelni nem lehet. Jelen álláspont szerint a bántalmazás, elhanyagolás beleértendő a veszélyeztetettség fogalmába, annál tehát bővebb fogalom, illetve gyermek magatartásával saját magát is veszélyeztetheti. Sokan szerették volna látni a veszélyeztetettség fogalmának kibővítését a szabálysértést vagy bűncselekményt elkövetett gyermekekre. Ez azonban nem elfogadható, ezeket az ügyeket mindig egyéni módon kell megvizsgálni, és megállapítani a tényleges veszélyeztetettség fennállását, tehát ab ovo a bűncselekményt, illetve szabálysértést elkövetett gyermek nem válik veszélyeztetetté. Tény, hogy nem helyes a gyermek magatartása, de nem biztos, hogy veszélyeztetett pl. a szabálysértést elkövető, piros lámpán átmenő gyermek.

 

Fogyatékos gyermek fogalma


A fogyatékos gyermek fogalma is változik, aszerint, hogy személyes gondoskodást nyújtó vagy pénzbeli, természetbeni ellátásokról van-e szó. A gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosító fogyatékosságban szenvedő gyermek, fiatal felnőtt tekinthető fogyatékosnak. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások, valamint a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltaknak megfelelő a sajátos nevelési igényű gyermekek szűkebb fogalmát veszi át, tehát azok tartoznak a fogyatékos gyermekek közé, akik organikus módon sérültek.

 

Gyermekjogi képviselő feladatai


A gyermekjogi képviselő eddig is folyamatosan kapott feladatot, legutóbb a gyámügyi eljárást szabályozó kormányrendelet módosításában azt, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezésekről a határozat egy példányával tájékoztatni kell. Ezt a jövőben korlátozni kell a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermekek körére. A Gyermekvédelmi törvény bevezeti a gyermekvédelmi igazgatási bírságot, amelynek több célcsoportja és több indoka is van. A gyermekjogi képviselő feladata azzal bővülne, hogy ő is javaslatot tehet a gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására.
Maga a bírság a működtetők és a szociális és gyámhivatalok munkáját hivatott segíteni azzal, hogy nemcsak leírja a hiányosságot, hanem eszközt is ad a kezükbe a bírság kiszabásának lehetőségével. Nemcsak gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására lesz azonban lehetőség, hanem a bírság helyett vagy mellett adott esetben az érintett dolgozók továbbképzését is kezdeményezheti. Azon továbbképzések egyikében, amire a költségvetési törvény normatívát ad, és amely benn van az országos továbbképzési jegyzékben.
A másik változás az esetegyeztető megbeszélés megjelenése, amely nem azonos az esetmegbeszéléssel. Ez egy olyan egyeztető megbeszélés, amit a gyermekjogi képviselő is kezdeményezhet az elégtelen jelzőrendszeri működés miatt a szociális és gyámhivatalnál akár szakértők bevonásával is. A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer tagjai tehát sok esetben nem teljesítik jelzési és együttműködési kötelezettségüket, amely mulasztás szankció nélkül marad. Annak érdekében, hogy a jelzési kötelezettség megszegéséről a fegyelmi jogkör gyakorlója tudomást szerezzen, a törvény lehetővé teszi, hogy a szociális és gyámhivatal jelezze a kötelezettségszegést a fegyelmi jogkör gyakorlójánál, és javasolja a fegyelmi felelősségre vonásra irányuló eljárás megindítását. Bűncselekmény gyanúja esetén a szociális és gyámhivatalnak kezdeményeznie kell a büntetőeljárás megindítását.

Átmeneti gondozás

A gyermeknek az átmeneti gondozás keretében főszabályként teljes körű ellátást kell biztosítani, tehát a helyettes szülőnek, a gyermekek átmeneti otthonának és a családok átmeneti otthonának a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodnia. A Gyermekvédelmi törvény módosítása a gondozás ideje alatt a szülői feladatokat, a szülő-gyermek közötti kapcsolat megerősítését kívánja hangsúlyozni azzal, hogy kimondja, ha a gyermek szüleivel együtt a családok átmeneti otthonában nyer elhelyezést, akkor a szülőnek részt kell vállalnia gyermeke ellátásában, gondozásában, ruházattal való ellátásában. Ezért ebben az esetben a gondozási helyen (a családok átmeneti otthonában) a gyermeknek szükség szerinti ellátást kell biztosítani.

Védelembe vétel

Ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. Ezzel egyidejűleg a jegyző a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében kirendeli a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját. A most elfogadott törvényi változás hangsúlyossá teszi, hogy a védelembe vétellel egyidejűleg a jegyzőnek a veszélyeztetettség okához igazodó intézkedést kell megtennie (a szülő kötelezése a gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére, egészségügyi szolgáltatás igénybevételére stb.).
Új elemként jelenik meg a szülő és a gyermek kötelezése arra, hogy az iskolai erőszak és más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjenek meg az iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegyék igénybe a konfliktuskezelést segítő szolgáltatást. (A konfliktuskezelést segítő szolgáltatás egyik formája lehet a pedagógiai-szakmai szolgáltatás.) A jegyző a konfliktusban érintett más személyeket is felkérheti arra, hogy vegyék igénybe a konfliktuskezelést segítő szolgáltatást, illetve az iskolapszichológus segítségét.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény az erőszak minden formáját tiltja. A nevelési-oktatási intézmény elsődleges feladata a megelőzés, az intézménynek mindent meg kell tennie az intézmény biztonsága érdekében. Elengedhetetlen azonban az is, hogy az intézményekben előforduló konfliktusok szakszerű kezeléséhez tanácsadó pszichológusok bevonása legyen elérhető az óvodák, iskolák és kollégiumok számára a pedagógiai szakszolgálatok keretei között, a nevelési tanácsadókban. Emellett az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban mindennapos gyakorlattá kell válnia a konfliktust megelőző, erőszakot csökkentő eljárásoknak. A szolgáltatások kiépítése folyamatban van.
A védelembe vétel során a gyermek átmeneti gondozását is el lehet rendelni 1-2 hónapos gondozásra hétvégi hazalátogatással és hétközi kapcsolattartással, ha van arra remény, hogy egy rövidebb átmeneti időszak alatt rendeződnek a családi viszonyok.
A védelembe vétel fennállásával, időtartamával összefüggően is van egy változás. A jegyzőnek most van egy időkorlát nélküli jelzési kötelezettsége a gyámhivatal felé, ha eredménytelennek bizonyul a védelembe vétel. Most lesz egy időbeli korlátozás is. Ha már két éve fennáll a védelembe vétel, akkor egy helyzetértékeléssel egybekötött értesítési kötelezettsége van a jegyzőnek a gyámhivatal felé.
A védelembe vétel eredménytelenségéről és a gyámhivatal értesítéséről a jegyző vagy a védelembe vétel felülvizsgálatának eredményéről szóló határozatban, vagy más esetben külön végzésben dönt. Ennek az a célja, hogy az alap- és szakellátás ne váljon annyira élesen el egymástól, illetve a gyámhivatal időben tudomást szerezzen a védelembe vétel eredménytelenségéről.
Ez azonban automatikusan nem eredményezheti a gyermek kiemelését a családból. Ennek részletszabályait a 149/1997.(IX. 10) Korm. rendelet tartalmazza. Eszerint a gyámhivatal az eljárási cselekmények sorában meghallgatja többek között a gyermeket gondozó szülőt, a különélő szülőt, a gyermek gyámját, szükség szerint más közeli hozzátartozóját, a gyermeket, illetve a családgondozót, indokolt esetben környezettanulmányt készít, megvizsgálja a családba fogadás lehetőségét, az átmeneti nevelésbe vétel elrendelésének indokoltságát, a gyermek elhelyezése, elhelyezésének megváltoztatása, illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per megindításának szükségességét.
Ha a gyámhivatal eljárása során azt állapítja meg, hogy a gyermek veszélyeztetettsége nem teszi szükségessé a hatáskörébe tartozó intézkedések megtételét, az eljárást megszüntető végzésével egyidejűleg az iratokat visszaküldi a jegyzőnek.
A jelenlegi szabályozás szerint a pártfogói felügyelet ellátásával egyidejűleg meg kellett szüntetni a családgondozást, ez most megszűnik, párhuzamosan a fiatalnak lehet pártfogója, és foglalkozhat vele egy szociális munkás is, nyilván el kell majd választani a kompetenciahatárokat.

Ideiglenes elhelyezés

Az átmeneti nevelt gyermekek esetén is lesz lehetőség arra, hogy a szülő vagy szülők, akik az átmeneti nevelésbe vétel előtt gyakorolták szülői felügyeleti jogukat, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki őket családba fogadja. Így nemcsak családba fogadásból kerülhet gyermek átmeneti nevelésbe, hanem onnan családba fogadó szülőhöz is.


A személyes szabadság korlátozását érintő intézkedések


Ha a gyermek egészségi vagy pszichés állapota következtében saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít, és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, akkor a speciális gyermekotthon vezetője – és kizárólagosan ő – személyes szabadságában – 36 óráig – korlátozhatja a gyermeket. Ha jelentős veszély vagy közvetlen súlyos veszély áll fenn, a gyermekjogi képviselő értesítése mellett a gyámhivatal a gyermek nevelési felügyeletét rendeli el. A Gyermekvédelmi törvény értelmében az átmeneti vagy tartós nevelésbe vételi eljárással érintett vagy már átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermeken kívül már az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket is érinthetik ezek az intézkedések.

0 Tovább

Alkotmánybíróság döntése

Az Alkotmánybíróság (AB) döntése szerint a Gyermekvédelmi törvény 72.§ (4) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt 2010. szeptember 30. napjával megsemmisíti.


Az indítványozó a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. § (4) bekezdés második mondata alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezés ellentétes az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében megfogalmazott jogorvoslathoz való joggal, és ezen keresztül az Alkotmány több §-ával, így az 55. § (1) bekezdésével, az 57.§ (2) bekezdésével, az 58. § (1) bekezdésével, valamint a 67. § (1) bekezdésével. Szerinte a kifogásolt rendelkezés az ideiglenes hatályú elhelyezésre vonatkozó döntés elleni fellebbezés kizárásával nemcsak az Alkotmány megjelölt rendelkezéseit sérti, hanem Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 13. cikkét is. Az indítványozó úgy véli, az ideiglenes hatályú elhelyezés elmaradása esetén esetleg még súlyosabb veszélyhelyzet alakulhat ki, vagy tragédia következhet be, így a döntés azonnali végrehajthatóságát maga is elengedhetetlennek tartja, azonban a jogorvoslat kizárását aránytalannak és szükségtelennek érzi. Hivatkozik arra is, hogy a Gyvt. 72. § (4) bekezdése módosításához fűzött indokolás a fellebbezés kizárását az azonnali végrehajthatóság szükségességével magyarázza, szerinte azonban az azonnali végrehajthatóság nem azonos a jogorvoslati lehetőség teljes kizárásával.

Ellentétesnek tartja az indítványozó a Gyvt. 72. § (4) bekezdését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 100. § (2) bekezdésével is, mert az lehetővé teszi az elsőfokú közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatát akkor, amikor egyébként a fellebbezést a törvény az ügyben kizárja, míg az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló döntés ellen a támadott rendelkezés szerint fellebbezésnek nincs helye.

Az Alkotmánybíróság elsőként áttekintette a gyermekek védelméről szóló jogszabályok főbb vonásait, és ezen belül az indítványozó által támadott rendelkezést. A gyermekek védelmének alkotmányos alapja az Alkotmány 67.§-a: eszerint minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. A védelem és gondoskodás – a 67. § (1) bekezdésében szereplő sorrend alapján – a család, az állam és a társadalom kötelessége. Az Alkotmánybíróság szerint az állam szerepe a gyermekek védelmében és a róluk való gondoskodásban az, hogy meghatározza a gyermekek alapvető jogai érvényesítésének garanciáit, létrehozza és működtesse a gyermekek védelmét biztosító intézményrendszert. Az Alkotmány az államnak igen tág szabályozási teret ad a gyermekvédelmi rendszer kialakításában. A szabályozás kereteit elsőként azok a – gyermekek jogairól megalkotott – nemzetközi egyezmények jelölik ki, amelyekhez a Magyar Köztársaság csatlakozott, és amelyek meghatározzák a gyermekvédelmi rendszer felépítésére, szervezésének elveire, elemeire vonatkozó szabályokat, megállapítanak bizonyos aktivitási minimumokat, szabályozásbeli standardokat.

Az egyes gyermekvédelmi hatósági intézkedések alkalmazásánál általános szabály, hogy az intézkedések megválasztásánál figyelembe kell venni a veszélyeztetettség jellegét, okát, mértékét, a gyermek személyiségét, a gyermek családi körülményeit, az intézkedés várható hatásait, a gyermeknek saját családi környezetében történő nevelkedéséhez fűződő jogát.

A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedés az itt vizsgált ideiglenes hatályú elhelyezés, amelyről a Gyvt. 72. §-a rendelkezik. Erre az intézkedésre akkor kerülhet sor, ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, ami miatt azonnali elhelyezése szükséges. Az ideiglenes hatályú elhelyezés tehát csak azonnali beavatkozást igénylő esetekben lehetséges: erre az intézkedésre a gyermekkel kapcsolatos krízishelyzetben van szükség.

A Gyvt. indítványozó által kifogásolt rendelkezését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény 106. § (2) bekezdése iktatta a Gyvt. 72. § (4) bekezdésébe, és a 2005. november 1. után indult, illetve megismételt eljárásokban rendelte alkalmazni. Ezt megelőzően a támadott rendelkezés a következőket tartalmazta: „[a]z ideiglenes hatályú elhelyezéstől kezdődően a szülő gondozási, nevelési joga szünetel. A beutaló szerv határozata fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtható.” A módosítás indoka a Ket.-nek a határozatok fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtásának szabályaival való összhang megteremtése volt, ennek érdekében változtak a Gyvt. határozatok azonnali végrehajthatóságát szabályozó rendelkezései. A módosító törvény indokolása szerint mivel a gyámhivatal a beutaló szerv intézkedését felül kell, hogy vizsgálja 30 napon (a hatályos szabályozás szerint 22 munkanapon) belül, így indokolatlan a beutaló szerv döntése vonatkozásában külön fellebbezési jogot biztosítani, hiszen a gyámhivatal hivatalból megvizsgálja az ideiglenes hatályú elhelyezés indokoltságát, és ennek megfelelően megteszi a szükséges lépéseket. Amennyiben az ügyfél a gyámhivatal döntésével nem ért egyet, azt az általános szabályok szerint fellebbezésével megtámadhatja.

A jogorvoslathoz való jog lényegi tartalma a jogalkotótól azt követeli meg, hogy a hatóságok érdemi, ügydöntő határozatai tekintetében tegye lehetővé a valamely más szervhez, vagy ugyanazon szervezeten belüli magasabb fórumhoz fordulás lehetőségét. Az Alkotmánybíróság szerint a jogorvoslat biztosításának követelménye az érdemi határozatokra vonatkozik. Annak vizsgálata során, hogy mely döntés minősül ilyennek, a döntés tárgya és a személyre gyakorolt hatása a meghatározó, vagyis az, hogy az érintett helyzetét, jogait a döntés lényegesen befolyásolta-e.

Jelen ügyben mindezek alapján az alkotmányjogi kérdés az ideiglenes hatályú elhelyezésről hozott döntés jogi természete, illetve a döntéssel érintett személyekre gyakorolt hatása, vagyis az, hogy az érintett helyzetét, jogait a döntés lényegesen befolyásolta-e. Az Alkotmánybíróságnak – fent ismertetett gyakorlatát követve – azt kellett eldöntenie, hogy a jogorvoslathoz való jog szempontjából érdemi döntésnek tekinthető-e az ideiglenes hatályú elhelyezés. A jogorvoslati jog kizárása ugyanis csak akkor alkotmányellenes, ha érdemi, ügydöntő határozatról van szó, egyébként a jogorvoslat hiánya nem jelent alkotmánysértést.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az ideiglenes hatályú elhelyezésről hozott döntés olyan súlyosan érinti a szülő Alkotmány 67. § (2) bekezdésében biztosított felügyeleti jogát, azon belül is a gondozás és nevelés jogát, amely megköveteli a végzés formájában meghozott döntés elleni jogorvoslat biztosítását. Az ideiglenes hatályú elhelyezés nem „végleges” döntés, mindazonáltal jelentős mértékben, tartósan korlátoz alapvető jogokat, így alkotmányjogi szempontból az érdemi döntéssel esik egy tekintet alá. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a Gyvt. 72. § (4) bekezdés második mondatát 2010. szeptember 30. napjával megsemmisítette.

Forrás: Az Alkotmánybíróság 114/2010. (VI. 30.) AB határozata



0 Tovább

Kiket véd a gyermekvédelem?

 

A gyermekvédelem intézményeibe került gyermek veszélyben van, pszichésen súlyosan sérülhet, miközben az érdekei messze nem eléggé érvényesülnek - hangzott el egy alternatív szakmai konferencián. A "megszólított" hálózat vezetőjét is reagálásra kértük.


A magyarországi gyermekvédelmi rendszer hiányosságaira hívták fel a szakma és a média figyelmét a Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért és az Alapítvány az Örökbefogadó és Nevelőszülőkért által tartott alternatív konferencián. A hangsúlyozottan a gyermekek védelmében szerveződött szakmai fórumon több súlyos kifogás is elhangzott a hazai gyermekvédelem intézményeivel kapcsolatban.

Elavult módszerek, kötődés nélküli gondozás


A második világháború utáni években sok elárvult, családját vesztett gyermek szorult állami segítségre. Akkor a testi ellátás, étkeztetés, gondozás megszervezése sokuk számára az életben maradást jelentette, és az akkori körülmények között a nagy létszámú, Pikler Emmi módszere alapján működő gyermekintézmények kifejezetten modernnek számítottak. Azóta eltelt fél évszázad, azonban a hazai gyermekvédelem e szükséghelyzetben szerveződött intézményei közül sok ma is gyakorlatilag változatlan formában működik. Ilyenek például a csecsemőotthonok, amelyeket alig érintettek meg az eltelt évtizedek szakmai eredményei, az azóta született új tudományok, a fejlődéspatológia, a csecsemőpszichiátria - fejtette ki dr. Kardos Ilona, a Vadaskert Kórház gyermekpszichiáter főorvosa. - A csecsemők, kisgyermekek megfosztása az egyszemélyes kötődés lehetőségétől, elszakításuk saját közösségüktől, családi kapcsolataiktól, egy korrekt, ám ingerszegény gondozásra szorítva egyenes út a pszichés zavarok, illetve a deviancia felé, és kimeríti a bántalmazás fogalmát. Több nyugat-európai és amerikai államban mára már az ilyen jellegű intézményeket bezárták, és szigorú szabályok korlátozzák legfeljebb néhány hónapra azt az időt, amely egy csecsemő vagy kisgyermek helyzetének megoldásáig, családba kerüléséig eltelhet. Ehhez képest Magyarországon még mindig 1300-1400 kisgyermek él csecsemőotthonokban, és sokan 3-4 évet is töltenek ott, miközben messze nincsenek kihasználva azok a lehetőségek, amelyek lehetővé tennék azt, hogy ezek a kicsik is családban élhessenek. Így például számos nevelőszülő "kapacitása" ma is kihasználatlan, tudna még magához venni gyerekeket, de a kihelyezésük olyan nehézkes, hosszadalmas, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat például egyelőre le is állította a nevelőszülők képzését. Azt sem szabad elfelejteni - tette hozzá Kardos doktornő -, hogy a jelenlegi törvények szerint a lakásotthon, csecsemőotthon igazgatója lesz a gyermek gyámja, miután a szülőnek szüneteltetik a szülői jogait. A mindenkori igazgató-gyám pedig abban érdekelt, hogy a gyermekek ott maradjanak évekre. Kicsi a valószínűsége, hogy azon lesz, hogy a gyerekek hazakerüljenek, vagy nevelőszülői családba helyezzék őket, ahol nyilvánvalóan jobb lenne a fejlődési perspektíva számukra.
Az örökbefogadás folyamata is elfogadhatatlanul lassú. Ha az évente 10-12 milliárd forintba kerülő gyermekvédelmi szakellátás meg akarna felelni az uniós alapelveknek, akkor legelőször önmagát kellene felszámolnia, mert olyan problémát vállalt fel, amelyet megoldani nem képes, és vissza kellene adni a gyerekeket azoknak a közösségeknek, amelyek nagyobb eséllyel felelnének meg a feladatoknak, amennyiben a szakellátásban elfolyó pénzt ők kapnák meg - fogalmazott keményen a főorvosnő.
A törvény szövedéke mindig felfeslik valahol
A néhány évvel ezelőtt született gyermekvédelmi törvény az Európai Unióban elfogadottakkal harmonizál ugyan, itthon mégis hazugnak bizonyul. Bevezetőjében leszögezi, hogy a gyermekek érdekét tekinti mindenek felettinek, de nem teljesíti ezt - foglalta össze tapasztalatait Donáth László lelkész, országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Emberi jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának alelnöke, maga is többgyermekes apa. Nem történt meg ugyanis a törvénynek a hazai jogrenddel való harmonizálása, nem oldotta meg a személyes felelősségvállalás kérdését, illetve sok esetben a benne foglaltak a hiányos hazai ellátórendszer, a végrehajtási utasítások, garanciák hiánya miatt nem teljesülnek. Így fordulhatott elő például az az eset, amellyel dr. Kardos Ilona illusztrálta a helyzetet. Hiába mondja ki ugyanis a törvény, hogy pusztán anyagi okokból nem szabad a gyermekeket elszakítani a családjuktól, ez gyakran megtörténik. Így járt egy négygyermekes házaspár is, akik elvesztették lakhatási lehetőségüket. Az anyagiakon kívül semmi nem szólt a szülők alkalmatlansága mellett, mégis felfüggesztették a gondviselői jogaikat. Míg a felnőttek egy ismerős garázsában húzták meg magukat, a gyerekek a gyermekvédelem intézményeibe kerültek: az egyéves legkisebb csecsemőotthonba, az óvodáskorú kisfiúk és tízéves nővérük lakásotthonba. A tragikomikus (?) az esetben az, hogy erre a négy gyermekre a szakellátáson keresztül az állam évente több mint tízmilliót költ: márpedig ennek az összegnek a töredéke is elég lehetne a család egyesítésére, egyben tartására, a szülők megsegítésére, hogy újból eleget tudjanak tenni szülői kötelességeiknek. A megoldásra az adna módot, ha a szociális alapellátás teljesítené a feladatát, léteznének a családok számára átmeneti otthonok, és a gyermekvédelmi szakellátó és a szociális alapellátó intézmények, szakemberek egyesítenék anyagi eszközeiket, lehetőségeiket.
Áldozatok vannak, eredmények nincsenek?
A vadaskerti konferencián elhangzott vélemények szerint az intézményes gyermekvédelem a Gyermekvédelmi Törvény hatályba lépése óta eltelt évek alatt sem volt képes biztosítani a rendszerbe bekerülő gyermekek testi, főleg lelki fejlődéséhez szükséges optimális feltételeket. Elszakítja a gyereket a családjától, de nem pótolja az elszenvedett veszteségét, a fejlődéséhez olyannyira szükséges egyszemélyes kapcsolat hiányát. Ráadásul igen nagy az intézményrendszer "tehetetlenségi nyomatéka", amely ellenáll a változásoknak. Nem működik a személyes felelősség: az intézményeket soha senki nem vonja felelősségre, ha az ott nevelt gyermek beteggé vagy deviánssá válik. "Áldozatok vannak, eredmények nincsenek" - foglalta össze keserűen dr. Szilágyi Júlia pszichiáter, az Állampolgári Jogok Biztosának főtanácsosa.
A alternatív konferencia célja közismertté tenni a nemzetközi gyermekvédelemben már létező szakmai változásokat, amelyek hatékonyabban képesek segíteni a veszélyeztetett gyermekek érdekeit, és közvetíteni a korszerűbb ellátási formák mögött álló gyermekközpontú szemléletet. A konferencia részvevői a nem megfelelő működés okait a fejlődéslélektan eredményeinek nem kellő ismerete mellett a jelenlegi jogi szabályozás buktatóiban látják. Ezért a kétnapos tanácskozás során kialakult álláspontot, a szükséges változtatásokról szóló javaslatcsomagot a Parlament illetékes bizottságai elé terjesztik.
Kisdiáktól nem kérhető számon egyetemi szint
Természetesen a kép csak a súlyos állításokkal megszólított másik fél reagálásával kerekedhet ki. Megkérdeztük dr. Radoszáv Miklós, a fővárosi TEGYESZ igazgatóhelyettesének véleményét. - Legalább a szakmabelieknek nem érzelmi alapon kellene szemlélni a gyermekvédelem helyzetét, hanem tisztában kellene lenni azzal, hogy hol tart ez az intézményhálózat, mi minden történt az utóbbi években - reagált az alternatív konferencián elhangzottakra. Hibát bármiben lehet találni, egy-egy alkalmatlan gyám, téves intézkedés, mulasztásban lévő önkormányzat mindig akad, de az is biztos, hogy ilyen mértékű szemléletváltás, megújulás nem volt egyetlen szakterületen sem, mint a gyermekvédelemben a törvény megjelenése óta eltelt 8 évben.
Ez a törvény, amely Európában a legmodernebb, teljesen új arculatot hozott a gyermekvédelembe: olyan új szolgáltatásokat írt elő, olyan kötelezettségeket mondott ki, amelyeknek szinte semmi előzménye nem volt. Az intézményrendszer átalakítására öt évet adott a törvény, 2002 végére kb. 90 százalékban ez teljesült is. Például korábban körülbelül száz nagy létszámú gyermekotthon működött, most pedig hatszor annyi kisebb, elsősorban családias lakásotthon ad helyet a gondozásba vett gyerekeknek, fiataloknak. Előtte csak minden negyedik gyerek élt nevelőszülőknél, most viszont ez a szám elérte az 51 százalékot. Mindössze két területen van elmaradás: a speciális szükségletű (pszichoaktív szerekkel érintettek, súlyos diszociális illetve pszichés tüneteket mutató, ön- és közveszélyes) gyerekek nevelési felügyeletének hatályba léptetése elmaradt, és a fogyatékkal élők otthonainak átalakítása nem történt meg még teljesen.
A nagy létszámú intézmények lebontásánál még nagyobb feladatot jelent az alapellátás új, hiányzó elemeinek kialakítása. A törvény kötelezővé tette pl. az anyaotthonok, a családok átmeneti otthonainak létesítését, az utcai szociális munkások, a helyettes szülők hálózatának kialakítását, de ezeknek korábban szinte semmiféle előzményük nem volt. Egyetlen épület sem lehet meg alap nélkül: legelőször is ki kellett alakítani azokat a gyermekjóléti szolgálatokat, amelyek a családokkal közvetlen kapcsolatban a szülőknek a helyzetüknek leginkább megfelelő segítséget nyújthatják. A gyermekjóléti szolgálatok hálózata azóta kiépült és hatékonyan működik: a fővárosban évente 5-600 családból kiemelt, szakellátásba került veszélyeztetett gyerek közül nagyjából minden harmadikat vissza lehet adni az alapellátásba, és csak nagyon kis számban kerülnek vissza újra.
Minderre a nagyon költséges újításra, hálózatszervezésre nem állt rendelkezésre egy összegben pénz, így működés közben, lépésenként folyik az építkezés, és a "finommunkálatok" még csak ezután következhetnek. Más példával élve: a megújult gyermekvédelmi hálózat helyzete, kora szerint még nagyjából kisiskolásnak számít, és nem szokás egyetemi ismereteket számon kérni egy kisdiáktól - fogalmazott Radoszáv Miklós.
Megtalálni a legjobb megoldást
Azt sem vitatja senki, hogy a csecsemőknek egyszemélyes kapcsolatra is szükségük van - folytatta. A csecsemőotthonokkal, és a gyámok ellenérdekeltségével kapcsolatban elhangzottak azonban nem felelnek meg a valóságnak: a hazai gyermekvédelem rendszerében valóban körülbelül 1300 három éves kor alatti kisgyermek van, de a közülük 800-an már nevelőszülőknél vannak. Ez az arány is megfordult az eltelt években, hiszen 1997 előtt még a családokhoz kihelyezettek voltak kevesebben. Csecsemőotthonokra azonban továbbra is szükség van. A szülőt helyettesítő szolgáltatásnak ugyanis szükséglet-közelinek kell lennie. Márpedig a legtöbb helyettes gondoskodásra szoruló gyermek átmenetileg kerül ilyen helyzetbe, van családi, szülői kötődése, akivel ezt a kapcsolattartását a lehető legjobban meg kell őrizni, hogy visszakerülhessen oda. Minimalizálni kell a szolgáltatást nyújtó és az azt igénybevevő közötti távolságot, így például 50 km-en belül kellene találni helyet a kicsinek, hogy tarthassa vele a kapcsolatot a családja. Ha erre alkalmas nevelőszülőt ebben a körben nem találnak, marad a csecsemőotthon. A jelenleg otthonban elhelyezett kicsik tehát többnyire azért vannak ott, mert van megőrzendő családi kapcsolatuk, örökbe nem adhatók, és nem akadt fogadókész, alkalmas helyen lévő nevelőszülő a számukra. Kelet-Magyarország, Borsod megye területén van a legtöbb szabad nevelőszülői kapacitás, belátható, hogy pl. egy fővárosban gondozásba vett kicsit oda nem lenne jó megoldás kihelyezni.
Pusztán anyagi ok - nem azonos a szociális okkal!
A törvény úgy fogalmaz, hogy pusztán anyagi okból nem emelhető ki a gyermek a családból. Tudni kell azonban, hogy az anyagi ok nem egyenlő a szociális okkal - fejtette ki az igazgatóhelyettes. Az esetek többségében az eladósodás, a pénztelenség csak az egyik tünete a család ellehetetlenülésének: többnyire együttjár mással, pl. a lakás elvesztésével, a munkanélküliséggel, a szülők kapcsolatának megromlásával, esetleg egyikük vagy mindkettő devianciájával, szenvedélybetegségével. A négygyermekes család idézett történetében is erről lehetett szó. Ebben az esetben pedig, amíg a szülők valamelyike nem kerül újra olyan helyzetbe, hogy képes újra gondoskodni a gyerekekről, addig átmenetileg, a szülővel való kapcsolatot lehető legjobban megőrizve, a szakellátásnak kell helyettesíteni a szülői gondozást. Az átmeneti gondoskodás időtartamának korlátozásával is egyet lehet érteni - fejtette ki a TEGYESZ igazgatóhelyettese - de a mértéke vitatott, hiszen kérdés, mennyi időbe telik, míg egy család a mai hazai szociális, munkaerőpiaci és lakhatási körülmények között talpra állítható. Kb. két év lehetne ez az ajánlott időtartam.
Nincs adat az új rendszer neveltjeiről
A konferencia felszólalói a mai 20-30 éves volt állami gondozottak sorsát vetítik vissza a most gondozás alatt állókra - nehezményezte végül Radoszáv Miklós. Nincs olyan felmérés, amelyik a mostaniakról szólna, nem is lehet, hiszen a korhatár 24 évre emelésével jóval kevesebben hagyták el a rendszert, mint korábban. Országosan most is 22 ezer gyermek és fiatal él a gyermekvédelem gondoskodása alatt, de közöttük a kiskorúak aránya csökkent. Az új struktúra, az árnyaltabb gondozás, a lakásotthonok neveltjei még csak ezután fogják elhagyni a rendszert, a sorsuk alakulásáról csak azután lehet bárkinek is információja.
Radoszán Miklós a vitatott pontok ellenére egy párbeszéd kezdetének tekinti az alternatív konferenciát, amely folytatódhat, remélhetőleg értelmetlen ellenségeskedés nélkül.
Szerző: Forrás: Megjelent:
Kiss Éva HáziPatika.com
2005. május 13.


 

1 Tovább

Ilyen lett I.

6 Tovább

Ilyen volt

Szavak nélkül! Tények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 Tovább

Nyílt levél

Nyílt levél

 

Kimpián Ildikó

 

igazgató asszony

részére

 

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

Kecskeméti Közoktatási Szakszolgálati és Gyermekvédelmi Intézménye

6000 Kecskemét, Juhar u. 23.

 

 

            Igazgató asszony a különböző médiumokban többször nyilatkozott az értelmileg akadályozott gyermekekkel, fiatalokkal kapcsolatban, valótlanságokat állítva, negatív színben tűntetve fel a középsúlyos fokban értelmi fogyatékos személyeket. Javasoljuk, hogy megállapításait gondolja újra és korrigálja!

Minden valóságot nélkülöznek azon állításai, melyek szerint az értelmileg akadályozott személyek „pszichiátriai kórképpel sújtottak, drogos kábulatban dührohamokat produkálnak, házakat és lakásokat vernek szét, vasszékekkel támadnak a nevelőikre” stb.

            A hiperaktivitás, a magatartászavar, a devianciák és a kognitív zavarok fogalmainak az összemosásával igazgató asszony a felsorolt tüneteket az értelmileg akadályozott emberek viselkedésbeli sajátosságaiként tünteti fel. Az értelmileg akadályozott tanulók, személyek pszichés jellemzőiről bőven áll rendelkezésre szakirodalom, az interneten is könnyedén hozzáférhetően.

A gyógypedagógiának hosszú évek óta alapvető célkitűzése az értelmileg akadályozott emberek társadalmi integrációjának elősegítse. Szakmai alapokat nélkülöző kijelentéseivel komoly károkat okoz éppen azoknak, akiknek oktatására, nevelésére, szociális/gyermekvédelmi támogatására és elfogadására szakmai és vezetői megbizatása szól, és akik éppen intellektuális képességzavaraik, valamint gyermekkorúságuk miatt az őket érő téves megítélések, támadások ellen védekezni nem tudnak.

Az intézményben tapasztalt problémák megoldására a gyerekek elzárását és elkülönítését javasolja, javaslatai legitimálásáért harcol.  Mintha az általános iskolában tanító pedagógusok éhségsztrájkot kezdeményeznének a megvesszőzés, a kukoricára térdepeltetés, vagy kalodába zárás mint szankcionálási lehetőségek törvényi legalizálásának érdekében.

Az értelmileg akadályozott gyermekek oktatását és nevelését sikeresen és hatékonyan segíti a közoktatási és a szociális intézményrendszer, benne a gyógypedagógiai iskolák és gyermekotthonok. Azokban az intézményekben, amelyekben a vezető elkötelezett gyógypedagógus és/vagy szociális szakember, és a munkatársak is szakmai felkészültséggel rendelkezik, soha nem fogalmazódott meg az érintett tanulók „nevelésére” hasonló – a gyermeki jogokkal, az emberi jogokkal, valamint a fogyatékosságügy alapelveivel (normalizációs elv, az integráció elve, a participáció elve) ütköző – elkülönítő javaslat. Tevékenységével nem csupán ezeket a jogokat és elveket sérti, hanem intézményhálózatunkat és szakemberképzéseinket is negatív színben tűnteti fel.

Javaslatai, kampánya ellen a gyermekek és fiatalok, családjaik és nevelőik, valamint a 110  éves, külföldön is elismert magyar gyógypedagógus-képzés és a gyakorlatban munkájukat teljes szakmai tudásukkal végző gyógypedagógusok nevében is állást foglalunk, tiltakozunk.

 

Budapest, 2010. szeptember 28.

 

Szabó Ákosné dr. PhD, főiskolai tanár, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar dékánja, a Tanulásban Akadályozottak és Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Tanszékének tanszékvezetője

 

 

 

 

Dr. Radványi Katalin PhD. főiskolai tanár, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Tanulásban Akadályozottak és Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Tanszéke Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Tanszéki Csoportjának vezetője

 

 

 

 http://www.google.hu/search?sourceid=navclient&aq=0h&oq=radv%c3%a1nyi+kat&hl=hu&ie=UTF-8&rlz=1T4SKPT_huHU395HU397&q=radv%c3%a1nyi+katalin

 

 

Fazekasné dr. Fenyvesi Margit PhD, főiskolai tanár, az ELTE Bárczi       Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Tanulásban Akadályozottak és Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Tanszékének munkatársa

 

 

 

 

 

 

Válasz a nyílt levélre!

 

 

Tisztelt tanszékvezető asszony!

 

Intézményünkben, kollégáimmal nagyon sokat dolgoztunk az értelmileg akadályozott gyermekek, fiatalok társadalmi elfogadása érdekében az elmúlt években.

Amennyiben az intézmény szakmai munkáját szeretné megismerni, azt kollégáim segítségével bármikor megteheti, szívesen állnak a rendelkezésükre, akár időpont egyeztetés nélkül is.

Az intézmény web felülete is segítségükre lehet, mely jól mutatja a szakmai munka fejlődését, színvonalát.

 

www.juharisi.bacskiskun.hu

 

Intézményünk az önök gyógypedagógus képzésének a gyakorlati helye, szívesen látnánk, ha megtekintenék egyszer.

 

2005 óta folyamatosan a média támadások kereszt tüzében áll intézményünk, valamint munkatársaink.

 

Örömmel látjuk, hogy az önök bizalma intézményünkkel szemben töretlen, hiszen gyógypedagógus hallgatóikat továbbra is intézményünkbe küldik gyakorlati helyre.

 

Döbbenten olvastam, a BAON hírportálon a nyílt levelüket, és sajnálattal vettem tudomásul annak tartalmát, hiszen úgy vélem önöket félrevezette a média, valamint néhány sértett kolléga. Ha alkalmat adtak volna, hogy akár szóban, vagy írásban tisztázzuk a félre értéseket, nem használták volna ki a jóhiszeműségüket és nem hoztuk volna egymást ilyen kellemetlen helyzetbe.

 

A médiában az intézménnyel kapcsolatos hírek jelentős része a fele sem igaz kategóriába tartozik. De gondolom, ez önök számára sem ismeretlen, hogy a sajtó gyakran torzít a híreken annak érdekében, hogy minél több olvasót nyerjen meg magának.

Számtalan hír úgy jelent meg, hogy engem meg sem kérdeztek, csak egymástól átvették és  vagy tettek hozzá, vagy elvettek belőle. De a valósághoz vajmi közük volt.

Az igazság, hogy egyáltalán valaha a nyilvánosság számára ki fog e derülni az még nagyon bizonytalan, de én mindent meg fogok tenni, ennek érdekében.

Remélem a rendőrségi ügy, szigorú ügyészi felügyelettel hamarosan mindenki számára megnyugtatóan lezárul, és biztosítható lesz az intézmény nyugodt munkája.

Az én harcom, ahogy ezt önök nevezték, egyáltalán nem az értelmi fogyatékkal élő embertársaink társadalmi integrációját célozta gyengíteni.

Egy kezeletlen, jelenlegi társadalmi környezetben kezelhetetlen problémára kívánja felhívni a figyelmet, amivel a gyógypedagógia oktatási, gyermekvédelmi intézményei kénytelenek megküzdeni a minden napokban.

Én elfogadom, hogy bírálják az intézmény probléma megoldó modelljét, de sajnos sem én sem a kollégáim eszköztárában nincs hatékonyan alkalmazható módszer a pszichiátriai problémával küzdő értelmileg akadályozott gyermekek megfékezésére, dühroham esetén.

 

Örömmel fogadnánk, ha segítségünkre lennének a dührohamok okozta problémák megelőzésében, megoldásában. Nagyon szeretnénk hatékony, törvényes a gyógypedagógia szakma által elfogadott módszert találni ezen esetek kezelésére.

 

Sajnos az intézményünkben dolgozó gyógypedagógusok, tanácstalanul, tehetetlenül, kiszolgáltatottan állnak az esetek többségében a problémás gyermekkel szemben, és teljesen mindegy, hogy a diplomájukat önök az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Tanulásban Akadályozottak és Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Tanszéke Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Tanszéke vagy a SZTE JGYPK Gyógypedagógus képző Intézetében állították ki.

 

http://www.gongradio.hu/?r=58&c=205910 

 

Támogató együttműködésükben bízva.

 

Tisztelettel: Kimpián Ildikó

                     szociálpolitikus

                     szociális munkás

 

 

Nézzünk, néhány pszichiátria által készítet szakvéleményt, zárójelentést, javaslatot.

 

 

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza

2007.05.14

 

Pszih. gond. gyermek

 

Név.: X.X.                 szül.:1990.

 

Orvosi Igazolás - Javaslat

 

Nevezett rendszeres kezelésünk és gondozásunk alatt áll.

Magatartásbeli problémái miatt kombinált gyógyszerkezelésben részesül.

 

DG: Mentális retardáció, markáns viselkedészavarral. Betegségéből adódóan önálló életvezetésre teljesen alkalmatlan.

Gondnokság alá helyezése javasolt és indokolt.

 

Dr. Xxxxx. Zzzzzzzz                                                Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

neuro-pszychiater                                                      Kórháza

gyermekideggyógyász                                               Gyermekpszichiátriai Gondozó

főorvos                                                                      Ambulancia

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza

2009.02.25

 

Pszih. gond. gyermek

 

Név.: Y.Y.                 szül.:1994.

 

Orvosi Összefoglaló Javaslat

 

Nevezett rendszeres kezelésünk és gondozásunk alatt áll.

Magatartásbeli problémái miatt kombinált gyógyszerkezelésben részesül.

 

DG: F 71.10.  G 40.90

Állapotából adódóan állandó felügyeletet, irányítást, gondozást igényel. Önálló életvezetésre képtelen. Eü. otthoni elhelyezése javasolt és indokolt.

 

 

Dr. Xxxxx. Zzzzzzzz                                                Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

neuro-pszychiater                                                      Kórháza

gyermekideggyógyász                                               Gyermekpszichiátriai Gondozó

főorvos                                                                      Ambulancia

 

 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Zzzzzz Mmmmmm

BKMÖ KKGYSZI

 

ELLÁTÁSI LAP

 

Név: Mmmmm Pppppp   (szül.:1991…..)                             Kiállítás:2010.10.06

Lakcím: Kecskemét Juhar u.23

Taj.:……………..

 

Panaszok: Évek óta intézményünk lakója, Foglalkoztató iskolában 12. osztályt végzett. Jelenleg Foglalkoztatóba jár. Korábban Sacer miatt kezelték, de gyógyszert erre már nem szed. Jelenleg szoros családi kapcsolata nincs, a csoportba beilleszkedett, tevékenységekbe bevonható. Értelmileg társainál jobb teljesítményt nyújt. Korának megfelelelően erős szexuális érdeklődésű, de kapcsolatai nem mindig rendezettek, ebből külső és belső konfliktusai származnak, ezeket kezelni nehezen tudja, feszültebb, hangulata időnként átlagalatti. Fentiek miatt folyamatos pszichiátriai konzultációt és speciális ellátást igényel.

 

DIAGNÓZIS/MEGÁLLAPÍTÁS:                                                              BNO

 

Enyhe mentális retardáció mark                                                             F7010

Kevert szorongásos és depressz                                                           F4120

Egyéb szokás és impulzus-kontr                                                            F6380

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------

ELMEORVOSISZAKÉRTŐI LELET ÉS VÉLEMÉNY

 

Kiállítás:  Budapest, 2007. november 26.

 

6.P……../2007/6 szám alatt  R……. Városi Bíróság elrendelte gondnokság alá helyezés iránti perben Jjjjjjjjj.Mmmmmm. alperes iü. elmeszakértői vizsgálatát és vélemény előterjesztését az elrendelő végzésben feltett kérdések vonatkozásban.

 

Az iratokat áttanulmányoztam, és azok egyidejű visszaszármaztatás mellett iü. elmeszakértői véleményemet az alábbiakban terjesztem elő.

 

Személyi adatok: Jjjjjjjjj.Mmmmmm

szül.: 1989……….

anyja:Kkkkkkkk.Mmmmmmm

lakik:Kecskemét Juhar u.23

 

Vizsgálat:2007.november 26.

 

Orvosi dokumentáció:

 

Dr.Xxxxxx. Zzzzzzz intézeti pszychiáter szakorvos 2007.február 20-án kelt pszychiátriai szakvéleménye, mely szerint nevezett veleszületett gyengeelméjűségben szenved, intellektusa a középsúlyos fokú értelmi fogyatékosság tartományába esik. Dg.:Mentális retardáció F71.80

Szellemi fogyatékossága miatt az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljesen mértékben hiányzik, ezért cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés elindítása javasolt.

 

Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság lelete, mely szerint nevezett F71.0, értelmileg akadályozott gyermek. Tankötelezettségének teljesítését az értelmileg akadályozott gyermek oktatását, nevelését ellátó iskolában folytassa. Folytassa tanulmányait készségfejlesztő kisegítő iskolában. (Kecskemét, 2005.január 31. Dr. Varnyú Andrásné)

 

Az intézet nyilvántartási tasakja, rendkívül számos leletet tartalmaz.

Összefoglaló szakorvosi lelet: Perinatális adatok nem ismertek. Kezdetben otthon, majd kórházban tartózkodott, majd 1993-ig a Napsugár Csecsemőotthonban volt Kecskeméten. Onnan átkerült a Juhar utcába, innen került október 1-én Bácsalmásra. Anyja meghalt, apja nem látogatja. Egy testvére van Bácsalmáson, egy testvére Dunavecsén. Jelenleg a speciális tantervű iskola 4.osztályába jár Magyarból felmentést kapott,magatartásával problémák voltak, csúnyán beszélt. Tegretolt, Mellerilt kapott. Új környezetében is előfordult a csúnya beszéd, ha nem akarta éppen csinálni, amit kellett volna, de irányítható. Beilleszkedése még folyamatban. (2001.október 5. Dr.P.M.G.)

 

Neuropszychiátriai vélemény a Bajai kórházból 2002ben:

Nevezett édesanyja halála miatt került a csecsemőotthonban 1993-ban, Kecskemét, Bácsalmás. gyermekotthoni közösségbe némileg beilleszkedett, de a beilleszkedés szabályokat betartani nem képes. Önellátásra, egyszerűbb közösségi munkára sem biztatható, segítséget igényel. Ha valami nem úgy sikerül, ahogy szeretné, dühkitörést produkál. Máskor meg elszökik az intézetből, iskolába is csak kísérettel mehet, ennek ellenére többször elszökött. Előfordult, hogy az utcán mutogatta és kínálta magát. Dg.: Strabizmus konvergens. Széles alapú járás. Psychésen.: Közepes fokú mentális retardáció. Heteroagresszió. Viselkedésében antiszociális jegyek. Szomatikusan kp. fejlett, másodlagos nemi jelleg életkoránál kifejezettebb. Intelligencia vizsgálat: IQ:45, VQ:44.  Dg.: Közepes mentális retardáció a viselkedés markáns romlásával. (Dr. M.M. főorvos)

 

Kórlapi feljegyzés: Nevezett figyelme szétszórt, egyéni foglalkoztatásnál jól teljesít. Nagyon agresszív, vélt sérelmét megtorolja. Nagyon nehezen illeszkedik, eredményeit rontják a beilleszkedési nehézségek. Átmenetileg számára nyugtatókat kell adni.

 

Pszyhiátriai szakvéleménye 2006: Nevezett gondozási helyét meg kellett változtatni, mert az iskola és a gyermekotthon követelményeinek nem tud megfelelni, viselkedészavarával súlyosan rontja a többi állami gondozott esélyeit tanulás és fejlődés terén. Állami gondozott, családjából ritkán egyik testvére látogatja. Öntörvényű, makacs és irányíthatatlan. A fentiek alapján véleményem szerint a garai intézetbe történő áthelyezése mindenképpen indokolt és  elkerülhetetlen, mind nevezettnek, mind a többi gyermeknek az érdekei ezt kívánják. Dg.: Középsúlyos mentális retardáció (Kecskemét 2006. január 25. Dr.M.L. pszychiáter)

 

Alperes egyedül élettörténetében elmondja, hogy „édesanyám nem él, apukám sem él…(Hány testvéred van? Mutasd meg az ujjadon!)…..(Nem szól,és az ujján sem mutatja meg)…..(Melyik testvéred szokott meglátogatni?)….a Robi…. (A Robi már dolgozik? Pénzt keres?)….(fejével bólint)….Szokott neked pénzt bevinni?)…nem…(Valami ajándékot, édességet?)..fejével nemet int. (Melyik intézetben voltál legtöbbször?)…..(nem válaszol)…. (Később még melyik intézetben voltál?) …. (Jelenleg Kecskeméten vagy?) …..Igen, Kecskeméten vagyok…. (Ezt az intézetet, hogy hívják, amelyikben most vagy?)….(Intézet nevét nem tudja megmondani, és azt utcára kérdezve sem válaszol)…(Haza tudnál oda találni egyedül?) …Igen….(Innen Budapestről is?)…….(fejével int, hogy innen hogy innen nem találna haza)…(Kecskemétről odatalálsz?)….igen….( Hogy zajlik ott az élet? Hány órakor kell felkelni? Kora reggel?)….igen….(Utána van reggeli,)….igen…(Délelőtt milyen teendő van?)….(Van valamilyen foglalkozás vagy munka?)… nem, tanulni kell…. (Melyik tantárgyat szereted a legjobban?)….(melyiket utálod nagyon?)….a számolást…(miért nem szereted, nehéz valamit összeadni?)….(Tanulás után mi következik? Ebéd? Jó étvágyú vagy?)…(fejével int, hogy nem)….(Azért nem akarsz enni, hogy sovány maradj?)…(fejével bólogat hogy igen)…(Amikor  délután szabadidőd van akkor mit szoktál csinálni?? Lehet szórakozni valamivel? Ki lehet menni az utcára?) ….(erre sem válaszol)…(Az intézetben lehet tévét nézni?)…lehet…(Van sok jó barátod?)…(jóban vagy a lányokkal, vagy inkább verekedni szeretsz?)…(nem válaszol)….(Fiú barátod van?)…van….(Hova lehet elmenni,szabad menni discóba táncolni?)….(fejével int hogy oda nem szabad elmenni)….(Hova szabad elmenni?)…(nem válaszol) …(Mit gondolsz meddig leszel ebben az intézményben?)…(Nem válaszol)…( Ha nem itt leszel, hol szeretnél lenni?) …(Nem válaszol)…(Van olyan foglalkozás amit szeretnél csinálni?)… ( Mi szeretnél lenni) ….semmi…( És abból meg lehet élni?)….

 

Alperesi kísérője, aki gyermekotthoni tanár elmondja, hogy 3 éve ismerem a gyermeket. Előbb felületesen ismertem, szeptembertől az én csoportomban van délutánonként. Készségfejlesztő szakiskolás tanuló. Előéletéről annyit tudok, amennyi a dokumentumokban  is szerepel. Azt pontosan nem tudja, hogy az édesapja él-e, a dokumentumok szerint az édesanya halt meg. Egy testvére látogatja. A beilleszkedése vegyes, osztályban jó kapcsolata van a gyerekekkel, magatartási anomáliái vannak, kisebb dühöngési rohamok, heteroagresszív magatartású. Előfordul, hogy ököllel is beleüt valaki arcába, illetve ököllel üti saját magát, vagy a fejét veri a falba. Saját nevét leírja, pár szót elolvas, folyamatosan. Matematikát nagyon utálja, de nincs olyan, amit szeretne. Szeret sportolni és tévét nézni. Olyan helyre szeretne menni, ahol állatokkal foglalkozhatna. Keresünk ilyen szociális otthont.

 

Belszervi státusz:

 

Kp. fejlet és táplált sovány lány. Lényeges belszervi eltérés nincs.

 

Neurológiai status:

 

A koponya mikrocehal küllemű. A szem bulbusai convergaló állásban (convergaló strabizmus). A pupillák egyenlők. Az arc szimmetrikus. A végtagokban bénulás nincs. Állás, járás és a koordináció ép.

 

Pszychés status:

 

A tudata éber. A feltett kérdéseket legalábbis magatartása alapján nem biztos, hogy mindig megérti, válaszai, illetve válasznak értékelhető fejbólintásai nem utalnak következetesen arra, hogy kérdést nem értette meg mindig, de arra sem, hogy a kérdést nem értette meg. Ezek miatt tájékozottságának pontosabb megítélése nem lehetséges. Praktikusan tehát ön személyre nézve, és térben és időben tájékozatlannak kell véleményezni a keresztmetszeti kép alapján. Felfogása megnehezült, figyelme alig kelthető fel, alig rögzíthető. Emlékezete érdemben nem vizsgálható. A vizsgálatkor érzékcsalódásra utaló jel nem volt, észlelhető. Gondolkodása alakilag meglassult, tartalmilag kóros nem került felszínre az egyébként rendkívül személyes közléseiből. Önálló életvitelre képtelen. Ismeretanyaga- konkrétan- nem ítélhető meg. Intellektusa a középsúlyos gyengeelméjűség szintjén mozoghat.

 

Vélemény: Nevezett születetten szellemi fogyatékos. Ez a fogyatékosság a különböző intézetekben nála fokozódott. Első alkalommal édesanyja halála miatt került intézménybe, majd több alkalommal kellett intézetet váltani agresszív, beilleszkedni képtelen magatartása miatt, mivel társait is veszélyeztette. Jelen intézetben a rendelkezésre bocsátott dokumentáció alapján aránylag beilleszkedett. A tanulmányai minimális eredményt ért el. Gyakorlatilag analfabéta, és a szellemi szintje a felnőtt kor határát elérve a közepesen szinten stabilizálódott. (Oligophrenia-Imbecillitás), tehát közepes fokú gyengeelméjűség.

Szellemi fogyatékossága miatt az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan teljes mértékben hiányzik, ezért orvosszakértői szempontból cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés indokolt.

Belátási képességének hiánya véglegesnek tekinthető, ezért felülvizsgálata szükségtelen.

 

Budapest, 2007.november 27.                                              Dr.Mmmmmm.Zzzzzzz

                                                                                               iü.elmeorvosszakértő

 

0 Tovább

Nem kérnek az éhségsztrájkból

Nem kérnek az éhségsztrájkból

 

http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kek-hirek-bulvar/nem-kernek-az-ehsegsztrajkbol-330222

 

 

 

Egyenlőre, erre a nyilatkozatra nem kívánok reagálni, magyarázkodni meg aztán végképp nem. Azt gondolom a leírt esetek, magukért beszélnek. Mindenki eldöntheti, ki mond igazat.

Annyit azért szeretnék előre bocsátani 2006-ban és az azt megelőző években nem dolgoztak közhasznú, közcélú foglalkoztatottak az intézményben.

 

Akkor, miként fordulhattak mégis elő a lent leírt esetek?

Ki nem mond igazat?

 

A következő eset, amit leírok, az a Rendőrkapitányság Kecskemét Közlekedésvédelmi Osztály, Járőrszolgálati Alosztály jelentése

2006. április 17 –én.

 

Jelentem, hogy szolgálatom teljesítése során, a fenti napon 16 óra 40 perckor Kecskemét Rendőrkapitányság Ügyeletesének az utasítására intézkedni mentem Kecskemét belterületére a Dobó krt-ra mert onnan rendőri segítséget kértek.

A helyszínre 16 óra 45-kor értem, ahol a bejelentő fogadott:

H.H. Kecskeméti lakos, aki elmondta, hogy kiérkezésünk előtt 20 perccel egy számára ismeretlen fiú szóban késsel fenyegette őt. Helyszínen tartózkodott az általa megmutatott személy, aki amint meglátott minket elkezdett futni. Nevezett személyt az Univer Áruház előtt értem utol. Ahol igazoltatásra szólítottam fel. Fenti személyt intézkedés alá vontam, akinek adatait bemondás alapján rögzítettem. Fenti személy ruházatát átvizsgáltam, mely során közbiztonságra különösen veszélyes eszköz nem került elő. Kérdésemre elmondta, hogy nem volt nála kés csak ijesztgetni akarta a gyerekeket. A központi adatnyilvántartón keresztül ellenőriztem a személykörözésben, melysorán a Kecskemét Rendőrkapitányság Ügyeletese tájékoztatott, hogy nevezett pszichikai állapota indokolttá teszi, hogy nevezett személyt a Kecskemét Juhar u. 23. sz. alatti gyermekotthonba visszaszállítsam. Nevezett részemre elmondta, hogy a gyermekotthonból engedéllyel van távol és 18 órára kell visszatérnie. XC. kérdésemre elmondta, hogy távolléte alatt sérelmére bűncselekményt nem követtek el. Nevezett ezt követően sérülés és panaszmentesen a Kecskemét Juhar u 23 alatt lévő, gyermekotthonba átadtam.

 

És ami a jelentésben nem került leírásra, csak szóban közölték.

 

XC. önmagából kivetkőzve üvöltött a járókelőkre, hogy leszúrja őket késsel, a juhar utcai intézményben már leszúrt 2 nevelőt és a gyilkolást itt folytatja.

 

X.C. Az utcán történet atrocitásnak a valóság tartalma annyi, hogy csakugyan izgatja a fantáziáját a kés és a gyilkolás. Több esetben kellett a felnőtteknek megakadályozni, hogy sem gyerekben sem felnőttben kárt ne tegyen szúró vágó eszközzel.

 

 

X.C. Magatartás zavaráról egy nappal korábbi feljegyzés, amit a kollégium vezetője Szatmári Gyuláné készített, Molnárné Nyújtó Julianna igazgatóhelyettessel.

Készült 2006. április 16-án 19 óra 50-kor

Helye: BKMÖ Kollégium juhar 23.

O.F. gyermekfelügyelő elmondja, vacsora közben X.C. előadást tartott a gyerekeknek, hogy őt az S.O.S. Gyermekfaluban hogyan kínozták a felnőttek. A módját is elmesélte, hogy ráléptek a f…..-ra. A két jelenlévő gyermekfelügyelő többször felszólították, illetve kérték, hogy fejezze be a beszédet és vacsorázzon. Miután O.F. gyermekfelügyelő már többször is kérte, hogy hagyja abba X.C. azt válaszolta hangosan reagálva, hogy te nem tudhatod mivel te felnőtt vagy, nem tudod milyen, amikor a felnőttek a gyermek fa….án tapostak. O.F. gyermekfelügyelő rászólt, hogy ne beszéljen ilyen csúnyán, erre a gyermek felkapott egy széket, majd tányért, bögrét és elkezdte O.F. gyermekfelügyelő felé hajigálni, aki körül vacsorázó gyermekek ültek. A tányérok szilánkjai szerte szétröpködtek. Kértük, hogy fejezze be, de ő egy társa mögött kirohant az étkezőből. A portán elhelyezett széket (vaslábú) eldobta az aulában, csapkodott, rugdosta az ajtót, a kávéautomatát, majd kiment az épületből. Az ebédlő ablakát kezdte el cserépdarabokkal dobálni. O.F. gyermekfelügyelő eközben kulccsal bezárta a bejárati ajtót, hogy a gyermek ne tudjon az épületbe visszajönni és bárkiben sérülést okozni. A gyermek valószínű, azóta is az iskola környékén tartózkodik. Az éjszakás kolléganő a bokrok között látta. A feljegyzés, azért készült, mert, O.F. gyermekfelügyelő a rendőrségen bejelentést szeretet volna tenni az eseményről, végül közösen a én mint a kollégium vezetője és az igazgatóhelyettes megbeszéltük, hogy a feljegyzés alapján kérjük a gyámot, hogy gyógykezeltesse a gyermeket.

Természetesen ebben az esetben sem történt semmi változás. A gyermek kórházi kivizsgálására nem került sor, mert Kecskeméten nincs gyermekpszichiátriai kórházi osztály, Szegedre meg nem vették fel helyhiányra hivatkozva. Így a probléma állandósult.

 

2006 január 5-én X.C. kérelemmel írásban fordult a gyámjához, ami Szatmári Gyuláné kollégiumvezető és A.Szné.K.M. igazgatóhelyettes segítettek lejegyezni, mivel X.C. írni nem tud.

 

Kedves Gyámom!

El akarok innen kerülni az intézetből. Mert mindig ideges vagyok, lázadok mindenki ellen. Már nem tudok gondolkozni sem, jobb a börtön is ennél. Azt nem tudom hova szeretnék kerülni, csak remélem minél messzebb.

 

A következő feljegyzést én készítettem még, mint gyermekvédelmi felelős 2006 június 16-án.

 

2006. június 15-én 14 óra körül arra lettem figyelmes, hogy óriási üveg csörömpölés zaja hallatszik, az ebédlő felöl. Kiszaladtam az irodából, hogy utána nézzek a zajnak, amikor az láttam, hogy az ebédlőből a lengőajtón keresztül kirepül az aulába, egy 8 személyes asztal, amin a nagy gyerekek szoktak étkezni. Az aula tele volt gyermekkel és felnőtt vendéggel, ballagás volt az intézményben.

Az asztal után, X.C-t láttam kirohanni az épületből artikulálatlan üvöltés közben. Utána szaladtam, hogy megpróbáljam lecsillapítani. Az udvaron tombolt tovább. Teljesen önmagából kifordulva ordította, hogy ,, rohadt szemetek vagytok, dögöljetek meg”.

Igyekeztem nagyon szépen szólni hozzá, hogy C-ke nyugodj meg, nincs semmi baj. Ekkor felkapta az udvaron található 4 személyes vasból, fából készült padot, és a feje fölé emelt helyzetből dobta felém. Jelzem azt a padot, amit egyébként ketten szoktak arrébb tenni a felnőtt kollégák is. Közben azt ordította, hogy te is egy rohadék vagy. Miután eldobta a padot és látta, hogy az meg sem közelített elkezdett felém futni miközben tovább kiabált.

„Megtámadlak, téged is megtámadlak”

Mikor a közelembe ért csapott egyet felém, amivel a kezemet érte el, mivel kitartottam, hogy ezzel próbáljam kivédeni az ütését.

( Hozzáteszem én még ekkor ilyen gyermektámadást soha életemben nem láttam, pedig ekkor már 10 éve ezen a területen dolgoztam, igaz nem értelmileg akadályozottakkal, hanem tanulásban akadályozott gyermekekkel)

Az ökölcsapása után, tovább rohant, a hátam mögött kb 6-10 méterre álló kolléganőmhöz, aki véletlenül volt az udvaron  a távolból szemlélte az eseményeket miközben a kezét fogta egyik kisleányunknak.

Amikor a gyermekfelügyelő kolléganőmet elérte, ököllel agyba, főbe verte. Szerencsére komolyabb sérülést nem szenvedett.

Ez a dühöngő X.C. gyermeknek még nem volt elég.

Elszaladt az udvaron található kukához, azt leakasztotta és a teli szemetest felénk dobta, mert időközben én a kolléganőmhöz szaladtam, hogy segítségére legyek.

A szemetes elől kénytelenek voltunk elszaladni, mert a helyzet teljesen irányíthatatlan volt. Az ablakból figyelő kollégák elmondása szerint kb 1. méterrel mögöttem csapódott a földbe a fémszemetes.

X.C. a szemetes felemelte, de ekkor már nem felém dobta, hanem az ebédlő ablakának. ( Az ebédlő ekkor még tele volt kisgyermekkel)

Szerencsére az üvegtábla nagyon vastag és nem tört be csak berepedt. Majd újra felkapta a szemetest, de ekkor már a bejárati ajtó felé dobta.

A bejárati ajtókat belülről tartottuk, hogy megakadályozzuk X.C. gyermek épületbe jutását.

( Megjegyzem, hogy az épület tele volt vendéggel, akik a ballagásra érkeztek az intézménybe. Mindenki annyira meg volt döbbenve, hogy senki nem mert kijönni segíteni, csak bentről bámultak kifelé, senki nem hívott segítségül rendőrt ha már ő maga nem mert közbelépni. Tele volt az épület gyógypedagógusokkal, akiknek eszébe sem jutott, hogy talán intézkedniük kellene, hiszen ők nem először látnak ilyen esetet.

Mikor valaki átvette tőlem az ajtó tartását szóltam a megbízott igazgatónak Molnárné Nyújtó Juliannának, hogy azonnal hívjunk mentőt, aki bizonytalanul állt a szituáció előtt. És mivel ő maga nem tudta, hogy mit is tegyen rám hagyta a döntést.)

Felhívtam a mentőkek, akik közölték velem, hogy kb másfél óra múlva tudnak segítséget küldeni. Tanácsukat kértem, hogy addig mitévők legyünk mert az épület tele van gyermekkel és felnőttel és megfékezni nem tudjuk X.C. kiskorút. Ekkor már mindenki bemenekült az épületbe, X.C. egyedül tombolt az udvaron. A mentő az javasolta kérjek rendőri segítséget. Ezt meg is tettem, akik rövid időn belül megérkeztek. Időközben X.C. kifáradt és a dührohama alább hagyott. Azonnal  értesítettem X.C. gyámját is a történtekről.

Óriási meglepetésemre X.C. a rendőrök megjelenésére egy csapásra kezelhetővé, együttműködővé vált. Időközben a mentő is megérkezett. A mentő beszállította a kórházba, ahová fenntartói, és személyes nyomásra voltak hajlandóak felvenni, mert az osztályon nem működik gyermekpszichiátria.

A bent tartózkodása alatt X.C. teljesen együttműködő volt,tiszta tudattal mesélt a történtekről, mindent el tudott mesélni, kit hányszor, hogy ütött meg. Tökéletesen felvállalta tettét, nyilatkozata szerint tudja, hogy mit tett, megbánást, szégyenkezést nem mutatott.

A pszichiátria délután telefonált a gyámnak és a kollégium vezetőjének Szatmári Gyulánénak, hogy másnap 10 órára menjünk a kiskorú X.C-ért, mert nem tudják bent tartani.

 Telefonon értesítettem a fenntartó gyermekvédelmi referensét a történtekről, és segítségét kértük, hogy próbáljon közben járni és elérni a gyermek pszichiátriai kivizsgálását, gyógyszereinek beállítását.

Felettes vezetőivel történt egyeztetése, telefonálgatása után, arról tájékoztatott, hogy tehetetlenek, a kórház nem hajlandó bent tartani, kivizsgálni, kezelni, mert nincs gyermekpszichiátriai osztály. Próbáljak bemenni és személyesen intézkedni, talán valamit úgy elérnünk.

Sikerült Dr.K-val beszélnem, akik segítségként néhány napra vállalták X.C. bent tartását, amíg az intézményben elmúlik a riadalom.

0 Tovább

Családból hajléktalanság miatt a gyermekvédelmi szakellátásba

 

 

Az, hogy a lent említett vagy hasonló helyzeteket az intézmény miként oldja meg, kit érdekel?

Minek kell történnie, hogy a hatóságok, a rendszer komolyan vegye az intézmény problémáját? 

 

Valakinek meg kell halnia, hogy esetleg a majdani megoldás megszülessen?

 

 

Esetleírás X.Z. 2006 – 2010

 

2006. március 9-én az illetékes gyámhivatal levélben megkereste az intézményt és pedagógiai véleményt kért X.Z-ről.

 

Tisztelt igazgató asszony!

Kérem, szíveskedjen tájékoztatást adni arra vonatkozóan, hogy X.Z. kiskorú az iskolát tiszta, évszaknak megfelelő ruházatban látogatja-e, milyen a kiskorú tanulmányi eredménye, neveltségi szintje, hogyan illeszkedik be az osztály és az iskola közösségébe, milyen a kiskorú felnőttekhez való viszonya, a kiskorú előmenetelének ügyében M.M.né szülő érdeklődik-e, a pedagógusokkal együttműködik-e, a pedagógusok által adott tanácsokat megfogadja-e.

Milyen a kiskorú magatartása, mutatkoztak- e magatartás zavar a viselkedésében, milyen a kortárs közösséghez és a felnőttekhez való viszonya, tanulmányi eredménye képességének megfelelő-e, előfordultak-e igazolatlan mulasztások. A szülő a kiskorúról megfelelően gondoskodik-e, a beiskolázás rendben megtörtént-e, tart-e rendszeres kapcsolatot a szülő az iskolával. Kérem annak közlését milyen a megítélése szerint a gyermek személyisége, neveltségi szintje, illetve egészségi állapota.

Van-e tudomása arról, hogy a szülő elhanyagoló, esetleg italozó magatartása miatt veszélyeztetné a gyermek erkölcsi, értelmi, érzelmi fejlődését.

Kérem megkeresésemnek a kiskorú érdekében soron kívül eleget tenni szíveskedjenek!

 

A kérésnek eleget téve 2006. március 14-én megküldésre került a gyermek pedagógiai véleménye, valamit pszichiátriai szakvélemény.

 

Pedagógiai vélemény

Készítette: Dné. S. E. Gyógypedagógus, osztályfőnök

 

X.Z. Nagyon zavartan viselkedik, rendkívül agresszív, trágár szavakat használ, fenyeget. Amikor jobb kedve van, énekel Zámbó Jimmynek képzeli magát. Azt hangoztatja, én vagyok az Isten, a Király. „ Találkoztam Galambos Dorinával azt akarták kiskoromban feleségnek.” Többször megtámadta társait. Sz.J. nyakának tartotta az ollót. L.A.-ra a hegyes ceruzát ráfogta, mint egy kést. K. G-t fojtogatta. A lányokat folyamatosan trágár szavakkal illeti, ököllel fenyeget. „ Elvágom a torkod, megdöglesz, leütlek.”

Ezek a szavak azok, amelyeket leírhattam. Sokkal durvább trágárságok is napirenden vannak. A tanórákon nem dolgozik, esetleg, néha ha jó kedve van, színezget. Nagyon türelmetlen, az itt eltöltött idő a reggelizéssel, fürdéssel telik el, de már fél 11-kor menni akar haza. Az itt folyó munka, iskolai élet teljesen hidegen hagyja, abszolút nem érdeklődő. Nagyon zavarja a csoport, pezsgő, tevékeny élete, nehezen viseli el ezt a három órahosszát is, amelyet délelőttönként velünk tölt. Türelmetlenségét agresszióval, csúnya beszéddel, fenyegetéssel fejezi ki. Csoportban való foglalkoztatása kizárt, mert a tanulócsoportot zaklatja, fenyegeti, durván bántalmazza. Állandó felügyeletet igényel a személye. Amikor nyugtatót szed, hányingere van, szédül, rosszul érzi magát, ha nem szedi a nyugtatót nagyon zavart és agresszív.

Kecskemét, 2006. március 8.

 

Kérés Gyermekvédelmi felelőshöz

Készítette: Dné. S. E. Gyógypedagógus. osztályfőnök

 

Tisztelt Gyermekvédelmi munkatárs!

A mai napon X.Z. több ízben megfenyegette társait. „ Holnap pisztolyt hozok be és mindannyitokat lelőlek.” Az ujjával közben mutat lövést színlelve.

(Többször említette, hogy otthon pisztoly van.)

Hétfő óta nem szed gyógyszert, nagyon zavartan viselkedik.

Kérem, legyen szíves felvenni a kapcsolatot P.E, családgondozóval, mert ilyen körülmények között nem tudom a felelősséget felvállalni X.. Z. és a csoprttanulói testi épségének megőrzéséért.

Kecskemét, 2006.március 8.

 

 

Pszichiátriai Szakvélemény

Készítette: M.L. Pszichiáter

X.Z. Nevezett középsúlyos értelmi fogyatékos, súlyos viselkedésromlással és magatartás zavarral. A Juhar utcai speciális iskolába jár, ahol gyenge képességű a tananyagot csak nagyon hiányosan sajátítja el. Értelmi képessége mellett súlyos fokban jelen van a hypermotilitás és a figyelem dekoncentráció. Ezekből kifolyólag frusztrációs küszöbe nagyon alacsony, minimális frusztrációra agresszivitással reagál, amellyel a többi gyermeket veszélybe sodorja. Az alkalmazott terápia ineffektív illetve minimális mértékben tudja neki biztosítani a lehetőséget, hogy a legalapvetőbb ismereteket elsajátítsa bizonyos szinten, melyek a hétköznapi rutinhoz és önellátáshoz szükségesek.

A fentiekben részletezett minimális oktatást is nehezen tudja biztosítani az Intézet, magatartászavara miatt a Diákotthonba történő elhelyezése előreláthatólag megoldhatatlan problémához vezetne és a többi ott elhelyezett gyermek biztonságos ellátását veszélyeztetné, mivel nevezett felügyeletéhez, tartásához, ápolásához szükséges feltételek nem adottak.

Pszichiátriai szempontból az értelmi fogyatékosságával járó magatartászavara definitívnek tekinthető, érdemi változás ilyen téren belátható időn belül, adequat kezelés mellett sem várható.

Javasolt továbbra is családban való tartása, vagy kisebb családias közösségbe történő elhelyezése.

Kecskemét, 2006.március 8.       

 

Jegyzet

Készítette: Kimpián Ildikó gyermekvédelmi felelős

2006. április.5.

Reggel a gyámhivatal két munkatársa és a gyermekjóléti szolgálat családgondozója P.E. megjelentek az irodámban és közölték, hogy  X.Z. az intézményben marad, mert ma a családot kilakoltatták otthonukból. Az édesanya hajléktalan szállóra költözik, és oda az értelmi fogyatékos fiát nem viheti magával.

A gyermeket kötelesek vagyunk fogadni. Ezt a kollégium vezetőjével megtagadtuk egyben érdeklődtünk, hogy mi szerepel a határozatban?

Határozat az nem volt. mert S.O.S jelent meg a probléma. Mondtuk, hogy ezért a pszichiátriai beteg gyerekért a nap 24 órájában a felelősséget nem tudjuk vállalni. Ezt már korábban a szakvélemények csatolásával jeleztük a gyermekvédelmi szakértői bizottságnak és a gyámhivatalnak.  Az elhelyezési értekezleten Szatmári Gyuláné vett részt, aki szintén elmondta, hogy ennek a gyereknek olyan deficites dolgai vannak, amiért felelősséget nem tud vállalni a többi gyermekre nézve.

A gyereket az iskolában hagyták, elmentek, hogy valami megoldást találjanak a kialakult helyzetre. Megkerestük a fenntartónál a gyermekvédelmi referensünket Urbán Ildikót, hogy segítséget kérjünk. Azt igyekeztünk elérni, mivel a gyámhivatali határozat ekkor még nem született meg, hogy ne minket jelöljenek ki gondozási helynek.

Ildikó beszélt az főosztályvezető F.Zs-vel, aki egyetértett velünk és kérte járjunk el belátásunk szerint. Ez után Ildikó időpontot kért a megyei gyámhivatal vezetőjétől, hogy ez a dolog mindenki számára megnyugtatóan rendeződjön.

Az egy órás tárgyalás eredménye:

résztvevői: Vné F.Zs, Urbán Ildikó, Szatmári Gyuláné, Kimpián Ildikó.

Mivel a gyermekvédelmi központ gyermekvédelmi szakértői bizottsága a juhar utcai intézményt nevezte meg gondozási helynek a gyámhivatal nem hozhat más döntést és határozatot a gondozási hely kiválasztásában. Így a gyermekeket kötelesek vagyunk fogadni.

 

Délután szólt Urbán Ildikó, hogy megoldódni látszik a helyzet, nem kell a gyereket befogadni, talán sikerül más helyet találni neki. Délután 15 órára hozzák majd a határozatot.

15 óra 30-kor újra szólt a fenntartó gyermekvédelmi referense, hogy egy éjszakát mégis nálunk kell töltenie, mert még mindig nincs hely máshol.

15 óra 45-kor megérkeztek a gyámhivatal munkatársai és a családgondozó a határozattal melyben mi vagyunk gondozási helynek kijelölve.

A családgondozó átadta a gyermek ingóságait:

1.db papucs                                   1.db alsó nadrág

1 db nadrág                                   1.db fekete póló

1 db szabadidőruha                       1 db panasonic használhatatlan rádiós magnó

1 db vékonykabát                           2 db kazetta

1.db barna bakancs                       4 db üres elem

2,5 pár fehér zokni

 

A családgondozótól kértem a gyermek, kórházi zárójelentéseit, gyógyszerezését, melyre azt a választ kaptam, hogy sajnos nincs.

Átadott két üres gyógyszeres dobozt, melyre rá volt írva, hogy Rivotril 0,5 mg R1, D1, Risperdal 1 mg ( mennyiségről nem tudunk)

Arra a kérdésemre, hogy biztos, hogy ezeket a gyógyszereket a gyermek szedi nem tudott válaszolni.

Az édesanya ezt adta neki oda.

Emiatt én nagyon dühös voltam, és azt találtam mondani –

 „ ide hozol bejelentés nélkül egy pszichiátriai beteg gyereket, akinek a gyógyszerezését állítólag figyelemmel kísérted, erről te magad tájékoztattál március elején. Azt szeretnéd, hogy 122 gyermek közé beengedjük, és nem tudod biztosan, hogy a gyermek ezeket a gyógyszereket szedi-e, a gyógyszeres dobozok üresek és délután 4 óra van. Mégis hogy gondolod?”

A vitánkra a gyámhivatal munkatársának eszébe jutott, hogy valahol a gyermek iratai között olvasott a gyógyszerezéséről.

Hosszas keresés után megtalálta.

Rivotril 0,5 mg R1,D1

Risperdal 2 mg. R1, D1

Mivel gyógyszert nem hoztak megkerestem az intézmény pszichiáterét, és tanácsot kértem.

Ő azt javasolta keressük meg a gyermek kezelőorvosát, tőle tudhatjuk meg a pontos gyógyszerezését, addig adjunk neki 3x1 seduxent.

 

Így X. Z. kiskorú bekerült a gyermekvédelmi szakellátásba átmeneti neveltként, édesanyja a hajléktalanszállón várta sorsa alakulását. Időközben a bíróság az anyát cselekvőképességében korlátozta, gondnok kirendelése folyamatban volt és várta a szociális otthoni elhelyezését.

 

Itt az intézkedésünk az üggyel kapcsolatban nem zárult le, hiszen még az intézmény a korábbi országos botrányt kavaró gyermek ügyét sem heverte ki, és máris megérkezett a következő potenciális veszélyforrás. És mi teljesen tehetetlenek voltunk, csak kapálózásra tellett a jogszabályok dzsungelében.

 

Gyermekvédelmi szakmaközi egyezetetés X.Z. esete ügyében

Jegyzőkönyv

Készült: 2006. április 20-án

Jelen vannak: Kátainé Lusztig Ilona gyermekjogi képviselő

                           P.E. családgondozó

                           F.J. családgondozó

                           K.A.: hajléktalan gondozó

                           Urbán Ildikó gyermekvédelmi referens

                           Szatmári Gyuláné kollégiumvezető

                           Kimpián Ildikó gyermekvédelmi felelős

                           Budainé Gályász Katalin gyám

 

U.I.: Juhar utcai intézmény felépítése, működése. Önkormányzati működtetésű intézmény, nem lehet kiváltani. 220 értelmi fogyatékos gyermek van az intézményben. „Gyűjtőintézmény” Baja, Dunavecse (2-3 ház) speciális gyermekvédelmi lakásotthon. Amíg nincsenek meg a feltételek, a törvényi háttér ahhoz, hogy egy fogyatékos gyermek milyen körülmények között nevelkedhessen, addig a Juhar utcai intézmény nem megfelelő, sokan vannak egy helyen. 

X. Z.  megjelent egy fegyvernek látszó tárggyal – gázpisztoly -. Rendőrségi feljelentés lett az esetből, a rendőrség lefoglalta a fegyvert. A pedagógusnak kit kell védenie? A többi gyereket vagy  X. Z.? A gyermek nagyon anyafüggő, beilleszkedni nem tud. Heti 2 óra fejlesztés lett előírva azért, mert agresszív, közösségbe nem való. A társait fojtogatja, késsel fenyegeti. Kinek a felelőssége lesz, ha történik valami.

F.J.: 2 hete van X. Z. az intézményben, gyógyszerezni kell.

Szatmáriné (koll.vez.): Nagyon erős az anya-gyermek kapcsolat, X.Z.  minden nap várja az anyját. Fokozottan tartunk attól, hogy belefárad a várakozásba, robbanni fog. Kit fog eltalálni?

U.I: Erősen eseményfüggő. 

Önálló szobát szeretett volna X. Z., több fogyatékos és pszichiátriai beteg gyermek van az intézményben. A gyermek nem szedte a gyógyszereit, P.E. segítséget nyújtott. Merre tovább?

P.E.: családgondozó:

Alapellátás kereteibe nem fér bele, hogy a csg. felvállalja az anya felelősségét, hogy a gyermek szedi-e a gyógyszereit, napi szinten ellenőrizni.

U. I.: A kollégáim befogadták a gyermeket, de mi lett volna, ha nem „veszi át”! Valami oka van, hogy a család 400.000 Ft-os tartozást halmozott fel.

P.E.: Volt egy apuka, aki gondoskodott a családról, de ő meghalt, az anya nem képes gondoskodni sem a gyermekről, sem önmagáról.

Sz.Gyné.: Az Anya szerintem tud gondoskodni magáról, gyermekéről.

P.E.: Több szakérői vélemény is alátámasztja, hogy az anya képtelen gondoskodni

-          B. doktornő

-          háziorvos

U.I.: Mi lesz X.Z.-vel? Betölti a 18. életévét, áthelyezik másik pszichiátriai intézménybe, gondnokság alá helyezik. Mi lesz belőle?

F.J.csg.: érdemes lenne végignézni a családgondozás folyamatát. Akkor vettem át a családot, amikor az apa meghalt. 300 ezer Forintos közüzemi tartozás, kezelni már nem tudtam. Lejárt a lakásszerződés az apa halálával. Az anya nevén van egy 1/2-ed ház a Kórház utcában, így ő nem lehetett az új bérlő. Az anyát a Hajléktalan Szállón mi helyeztük el, X.Z.  pedig a Gyámhivatal helyezte el.

U.I.: A bérleti jogviszonyt jogilag örökölni lehet, a közigazgatási eljárási törvény számít.

Gyám: Határozat kellene, hogy a bérleti jogviszonyt örökölheti-e X.Z.

K.L.I.:Bérleti jogot meg lehet hagyni.

U.I.:Legfontosabb, hogy X. Z.  és az anyuka minél közelebb maradjon egymáshoz. Lehetőségek: Baja, Dunavecse. Az anyát gondnokság alá kell helyezni, elindították már az ügyet.

F.J.: Az anya segítséget igényel, de nem kell gondnokság alá helyezni.

P.E.:  Az anya befolyásolható, egyedül nem képes, elveszik a pénzét, befogad mindenkit.

U.I.: A gondnokság alatt Ő nevelheti gyermekét. Az a fontos, hogy mi fog történni? Mi lesz, ha az intézmény fellebbezik?

F.J.: Van Kecskeméten pszichiátriai közösségi ellátás? Pszichiátriai beteg, orvos bejár hozzá. Kórház csinálja, pszichiátriai osztály. 

U.I.: Az Anya fogyatékos vagy pszichiátriai beteg? Önálló életvezetésre nem alkalmas, könnyen befolyásolható, gondnokság alá helyezendő. Alkohol problémái vannak. Az anyának támaszra van szüksége, egyedül nem képes eltartani magát. A pénzt ismeri, de az értékét meghatározni nem tudja. Erős nyugtatókat szed.         X.Z. gyámot kapott, aki eljár az ügyeiben. Az anya kapjon gondnokot, aki segíti őt az ügyei intézésében.

Az alapellátás feladata lett volna, hogy az anyát segítse az öröklés ügyében.

K.L.I.: A gyermek nem maradhat ebben az intézményben. Évekig folyt a családgondozás, nem tűnt fel egy intézménynek sem hogy az anya beteg? Lakásügyben lépni lehetett volna. Szakellátásba anyagi okok miatt nem kerülhet gyermek, itt erről van szó. A kilakoltatás előtt vizsgálta valaki az anya egészségi állapotát? Jogsértés történt, mivel anyagi-szociális probléma áll fenn.

U.I.: Szakértői bizottság kimondta, hogy a Juhar utcai Int. a neveléshez szükséges feltételeket biztosítani nem tudja. Családok Átmeneti Otthona ilyen esetben hol van?

P.E.: Ha a Juhar utca nem képes fogadni egy ilyen pszichiátriai beteg gyermeket, akkor a CSÁO hogyan fogadni, ahol nincsenek szakemberek?

K.L.I.: Hol van a fokozatosság? Alapellátás – védelembe vétel? Miért nem lehetett megoldani egy albérletet, miért kezdett a szakellátás? A szakellátás nem megoldás, az anya tengődik a Hajléktalan Szállón. Mi van az anya tulajdonjogával?

F.J.: Kórház u. ½ ház. A benne élő család nem fizet, az anyát megverték, elvették a pénzét.

U.I.: A gyermek nem tanköteles. Ki kell lakoltatni a bérlőket a Kórház u. –i ingatlanból – rendőrségi eljárás.

K.I.: Mi lesz a Jövőben?

K.L.I.: Anyának gondnok kell,aki intézi az ügyeket. A gyermek le van szedálva  nyugtatókkal.

Az intézmény nem képes megfelelően ellátni a gyermeket, csak gyógyszerezni tudják. De beveszi a gyógyszert?  Bíróság elrendelheti kötelező gyógyszerezést, de ez a megfelelő eljárás?

K.I.: A  családgondozó  úgy hozta be a gyermeket, hogy nem voltak megfelelő gyógyszerei. Egy gyámhivatali határozatból derült ki, hogy m ilyen gyógyszereket kell szednie. Jelenleg az  intézmény orvosa próbálja beállította be a gyógyszereit. Nagyobb adag nyugtatóra van szüksége, hogy ne bántsa a társait.

U.I: Bács- Kiskun megyében nincs kiskorú pszichiátriai betegeket ellátó intézmény.

K.I.: A szakellátó visszautalhatja a gyermeket alapellátásba.

Megfelelő ellátás nem biztosított sehol. Nem tudtak olyan határozatot hozni, hogy mindennek megfeleljen.

K.L.I.: Bizottság vizsgálata szerint X.Z. nem ebbe az intézménybe való. Ha az anyának van jövedelme, a családgondozó segítene albérletet keresni.

U.I.: Független orvosi vizsgálat fogyatékos v .pszichiátriai legyen !

K.L.I.:Igazságügy  orvos szakértői  vizsgálat az anyáról.

U.I.: A gyermekotthon nem alkalmas X.Z. fogadására, azért, hogy, legyen hol aludnia ez nem megoldás.

K.L.I.: Albérlet, szoros kontroll lehet a megoldás.

Hajléktalan gondozó: Anyuka állapotának szakorvosi vizsgálata szükséges, ezt vállalja a hajléktalan gondozó szolgálat.

Gyermekjóléti szolgálat: Albérletkeresésben az anyát tudjuk segíteni, címkeresésben, illetve mivel jelenleg anyuka a hajléktalan szállón tartózkodik,. A hajléktalan szálló vállalja, hogy ebben anyukát megsegíti. Rövid határidőn belül újabb megbeszélés szükséges az eset megoldása érdekében.

K.I: Minél gyorsabban lenne szükséges a megoldásra, mert a fiú nem tudni meddig tudja viselni a jelenlegi helyzetet. Folyamatosan azt várja, hogy mikor mehet haza.

K.L.I.: Javasolja, hogy mivel a Korház utcai az anya tulajdonát képező ingatlanban jogtalanul laknak, lakoltassák ki azokat, akik jogtalanul bitorolják azt a lakást. Ebben az Ingatlanügyi Hivatal illetve a Nép Ügyvédje segítséget tud adni.

K.I.: Mindenképpen szeretnénk, ha a tanév végéig sikerülne X.Z. elhelyezését , lehetőleg az anyához való visszahelyezését elérni, mert a nyári időszak nagyon nehéz a gyerekek számára , akkor már pedagógusok nincsenek csak gyermekfelügyelők.

Gyám: vállalja, hogy megfellebbezi a kilakoltatást, hiszen X.Z. örökölte édesapjától a bérlés jogát.

 

Természetesen minden erőlködés ellenére X.Z helyzete nem oldódott meg. A gyermekvédelmi szakellátásban maradt. Az anya sokáig igyekezett a kapcsolatot tartani gyermekével, de belefáradt a küzdelembe. Jó ideje semmit nem tudunk róla.

Talán valahol élettársi kapcsolatot létesített, gyermekét már nem látogatja.

 

Rendkívüli eseményről jegyzőkönyv:

Jelen vannak: P.J. nevelőtanár,D.S. karbantartó, L.G. karbantartó, B.J. Kollégium vezető, D.Fné gyermekfelügyelő, Sz. A. gyermekfelügyelő,  V.Tné gyermekotthoni nevelő

 

P.J.: Én voltam ma reggel az ügyeletes. Az államisok úgy 7 óra 35 körül jöttek le, az aulába. X.Z. is ott sétált. Egyszer csak nagyot ordított, nekiugrott a karbantartónak. A másik karbantartó odafutott, lefogta. Nem bírtuk megnyugtatni. Mondtam, hogy engedje el, majd kimegy és lenyugszik. Ezután még az aulában futkosott, de egyik gyermeknek sem ugrott neki. Nem tudom miért dühödött fel, az aulában nem történt semmi, ami okot adott volna rá.

D.S.: Festettük a falat, egyszer csak hallottunk egy csatakiáltást, hallottuk, hogy elkezd dörömbölni a színpadon. Felém szaladt, elkapta a hajamat, belém rúgott. Ketten a kollégával meg egy apukával lefogtuk.

L.G.: Én éppen a létrán dolgoztam. Arra lettem figyelmes, hogy a kollégát elkapta a fiú odamentem segíteni, lefogtam.

B.J.: Reggel mentem fel a kollégiumba. Egyszer csak azt láttam, hogy X.Z. nekiugrott a karbantartónak, tépte, rúgta. Odamentem segíteni, de nem tudtam lefogni. Arrébb álltam, hogy a másik karbantartó le tudja fogni. Nem láttam, hogy mi bosszantotta fel X.Z.-t.

D.Fné és Sz.A.: X.Z. nyugodtan sétált az aulában. Egyszer csak azt hallottuk, hogy kiált egyet és hátulról nekiugrik a karbantartónak. Semmi nem történt lent, ami ezt kiváltotta volna belőle.

V.Tné.: Reggel Pné Marika volt X.Z.vel a gyermekotthonban,ő azt mondta, ott még nyugodt volt, semmi nem történt. Csak N. szokott mostanában feszültebb lenni, ő gerjeszti a feszültséget, de most vele sem volt gond. Tegnap délután beszélgettünk arról, hogy megkaptuk a fodrászatra a pénzt, X.Z. ezt meghallotta, ezért lett ideges. Most a fodrász miatt lett ilyen, legközelebb más miatt lesz. Ez a baj, hogy kiszámíthatatlan.

 

És mi továbbra is tehetetlenek vagyunk!

 

Összefoglalva: Minden jelzés, intézkedés ellenére a pszichiátriai beteg értelmi fogyatékos gyermeket az illetékes gyámhivatal a juhar utcai intézményben helyezte el, mert Kecskeméten, sőt Bács Kiskun megyében nincs olyan gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmény, ahol a megfelelő speciális ellátást biztosítani tudnák.  A probléma megelőző intézkedésünk kudarcot vallott.

Míg minden hatóság, intézmény mutogatott a másikra, a gyermek a juhar utcán került elhelyezésre. A problémát ott kellett kezelni, azonnal megoldani pénz nélkül, megfelelő egészségügyi háttér nélkül.

4 évre, és a felnőtt korúságára volt szükség, hogy a számára megfelelő ellátást biztosítani képes intézménybe kerülhessen.

 

De az, hogy a fent említett vagy hasonló helyzeteket az intézmény miként oldja meg, az kit érdekelt?

Minek kell még történnie, hogy a hatóságok, a rendszer komolyan vegye a problémát? 

Valakinek meg kell halnia, hogy esetleg a majdani  megoldás megszülessen?

0 Tovább

Csavargás

                           

Gyermek és ifjúságvédelmi felelőse voltam az iskola egységnek, családgondozó, utógondozója a gyermekvédelmi szakellátásnak 2006-ban. Sok konfliktusunk volt a kollégium vezetőjével, a gyermekek elhanyagolása, rideg, távolságtartó nevelési módszereik, a pszichiátriai gyógyszerek óriási mennyiségének beszedettetése miatt. Ezt többször jeleztem az igazgatónőnek, aki erről a tényről tudott,  sajnálatát fejezte ki, és tehetetlenségéről, eszköztelenségéről számolt be, hogy egyszerűen nem tud tenni ellene, a kollégium vezetőjének hozzá állása miatt. Számtalan fotót, feljegyzést készített már, de csak azt érte el vele, hogy a kollégákat és a gyerekeket is ellene hangolta a vezető társa.

Mérhetetlenül demoralizálódott volt a nevelőtestület, bizalmatlanság, rosszhangulat, pletykálkodás uralta az intézmény légkörét. Néhány iskolai tanuló csoportban ennek ellenére próbáltak színvonalas gyógypedagógiai munkát végezni. De nem ez volt az általános. A pedagógusok többsége egyik napot a másik után túlélni akarta, inkább hasonlított a csoportmunka szabadidős programokra, mint tanítási órára, fejlesztésre. A logopédia tagozaton dolgozó pedagógusok lenézték az értelmileg akadályozott gyermekekkel foglalkozó pedagógusokat. Az autista tagozaton dolgozó pedagógusok teljesen szegregálódtak, semmilyen kapcsolatuk nem volt az intézményben tanító többi pedagógussal. Megjegyzem az autistákkal foglalkozó pedagógusoknak nem is igen volt idejük barátkozni, mert nagyon szigorú egyéni fejlesztések mentén folyt az oktató nevelő munka.  Az intézmény többi oktatási területén dolgozó gyógypedagógus a gyermekeknek nem készített egyéni fejlesztési tervet, igénytelen, minden szakmaiságot nélkülöztek a kontrollkérők, amit a szakértői bizottságnak kellett leadni.

Ha valamely gyermek a tanmenet követelményének megfelelően, vagy annál kissé jobban teljesített az minden esetben a gyógypedagógus érdemének számított. De ha a gyermek fejlődése jelentéktelen volt, esetleg visszaesett, az mindenképpen a gyermek értelmi képességét minősítette, semmi estre a pedagógus szakmai hozzáértését, hozzá állását. A vezetők egymás munkáját, tekintélyét nem támogatták, hanem rombolták.

A szakszervezet vezetője Sümeghi Lászlóné, folyamatosan támadta, ellehetetleníteni igyekezett Tonács Éva igazgató asszonyt, melyben a szétzilálódott vezetők támogatták. Persze nevüket elhallgatóan, mert féltek a retorziótól, mint ahogy azt a Népszabadság is megírta.

Ennek iskola példája a következő feljegyzés, amit rendkívüli eseményként az intézmény igazgatója a fenntartónak megküldött, a szakmai osztály később kivizsgált.

 

Ennyi bevezető után következzen az anyag.

 

2006. február 6-án Szatmári Gyuláné és Mné J. J. feljegyzése X.X. kisleány esetéről.

 

 

2006. február 4-én este 18-kor a kollégiumvezető szobájában elhangzottakról feljegyzés.

XX vallomása az előző napi eltűnéséről:

2006. február 3-án, pénteken nem tudom hány órakor lekéredzkedtem L.A nénitől és J.J. bácsitól az udvarra hintázni. A kerítéshez odajött két fiatal bácsi, hívtak, hogy menjek ki hozzájuk sétálni. Körbementem az udvaron, és ahol az autók jönnek be, kimentem hozzájuk. Elmentem a (Fürdő u?) házukhoz. Ott volt egy öreg bácsi, megpusziltuk egymást, még a kezét is megcsókoltam. A konyhában ettem maradék rizst, zsömlét, ittam Colát. A szobában az ágyon ültünk, tv-t néztünk, magnóztunk, hallgattunk zenét. Polaroid géppel lefényképeztek emlékbe. Adtak ételmaradékot. Azt elhoztam. Elkísértek visszafelé egy darabon. Mondták, hogy hétfőn is eljönnek, hoznak pénzt, csokit. Nyáron meg elvisznek táborozni. Hazakísértek, útközben elestem, fáj a hasam itt. (bal oldala) Nem tudtam aludni. Félek, hogy kikapok É. nénitől.

(Közben X.X. elment WC-re, visszajött, járásán is látszott, de panaszkodott is hogy fáj a pisilés)

Julika néni forduljon, el Marika néninek megmutatom, hol fáj. (alhas, szemérem tájékon és az oldala)

Félek, most nem tudok aludni. Igaza van Erzsike néninek, ki kellene vizsgálni. Most menjünk.

-Végül arcát eltakarva elmondta „a két fiatal cigány molesztálta az ágyon. Rossz volt, mint az állat. Levették a bugyimat. Sírtam. Ők ittak bort.

Lejegyezte: Molnárné Nyújtó Julianna ügyeletes vezető

 

A meghallgatáson jelen volt Szatmári Gyuláné a kollégium vezetője.

 

18 óra 45-kor kimentünk, a nőgyógyászatra, vizsgálatra.

 

Tonács Éva Feljegyzése 2006. február 6-án

Molnárné Nyújtó Julianna ált.ig. helyettes és Szatmári Gyuláné kollégiumvezető felkerestek, írásos feljegyzéssel, miszerint X.X. orvosi ellátása, kontrollvizsgálata 2006. február 5-én 18 óra 45-kor indokolt volt.

Az aggodalmukról sem engem, mint az intézmény vezetőjét, sem a gyámot telefonon nem tájékoztattak. Véleményemet nem kérték ki, úgy vitték el az állami nevelt kiskorút az általuk vélt esemény után 24 órával a megyei kórház nőgyógyászati ügyeletére. A vizsgálatról ambuláns lapot nem kaptak, mondván ez csak a gyámnak adható ki.

A gyermeket Kimpián Ildikó gyermekvédelmi felelős és K. G. Zs. oszt. főnök jelenlétében kérdeztük ki pénteki eseményekről. Fogyatékosságánál fogva, ahogy kérdeztük úgy válaszolt. Nehezen állt össze a történet, a kisleány elmondása szerint (dünnyögő, egyszavas válaszokat ad, egyszerű mondatokban beszél)

Sétáltak, bementek egy házba, a konyhába, a néni takarított, a bácsi adott Colát. Kapott dobozban ennivalót. (Máltai Szeretet Szolgálat). Sétáltak a városban, nézelődtek. Láttak ékszereket, fényképezőgépet. (Malom Center) Megerősítette, hogy a Malomban voltak, de az emeletre nem mentek fel.

Személyes, pénteken történt élményem: V.T. dajka 16 óra körül bejött az irodámba, izgatottan hadarta, hogy X.X. kiszökött a házból, cigányfiúkkal ment el. Én azonnal ugrottam először a portán kérdeztem, hogy látták-e X.Xet. ( A portán tartózkodott Szatmári Gyuláné kollégiumvezető) Aztán az első emeleti osztályterembe rohantam, J.J-től kérdeztem hol van X.X. Leengedte több mint egy órája hintázni. Én rohantam tovább azzal a szándékkal, hogy kocsival azonnal utánuk megyek. (Szatmáriné végig a nyomomban felajánlotta, hogy velem jön, de hárítottam a segítségét)

Telefonon felvettem a kapcsolatot, V.T.vel, majd információi alapján H.Mné gyermekfelügyelővel. Az általuk adott útmutatók alapján körbejártuk a centrumot, meggyőződtünk róla, hogy a Máltai Szeretet Szolgálatnál és a Malom Centerben jártak. Beszélgettünk a biztonsági őrökkel, szolgálatban lévő járőrökkel és a Máltai ügyeletet tartó segítőkkel. Kiderült az egyik fiú kiléte, mert ő is a tanítványunk volt korábban. Közben tartottam a kapcsolatot az intézménnyel is.  Szatmáriné utasítására J.J. bejelentést akart tenni a rendőrségen, amit én letiltottam. A portán kértem, hogy ha megérkezik, a kisleány várjon meg engem, szeretnék beszélni vele.

Kb. 16 órától 17 óra 31-ig volt intézményen kívül. Mikor megérkezet első kérdése az volt, hogy ugye nem bántasz?

Körbe ölelgettem, hogy örülök, hogy itt vagy, semmi baj, csak aggódtunk érted. Ezek az ő rokonai mondta és máskor is voltak már itt. Mondtam rendben, de jöjjenek be és mutatkozzanak be. Nem szabad engedély nélkül kimenni a házból. Nagyon szorosan többször átölelt a kisleány. Nylonban volt nála egy doboznyi ribizli, azt, mint „zsákmányt” magával akarta vinni a kollégiumba. Rábeszéltem, hogy hagyja itt, majd vacsoránál az ebédlőben megeszik. Dr.K.M. kísérte fel a kollégiumba a gyereket. Mosolyogva váltunk el megbeszéltük, hogy hétvégén nem mehet ki, hét közben várom a fiúkat. Utólag is az erősödik bennem, hogy az arca sima volt, boldog és hálás, mert a „rokonaival” sétáltak a városban. És büntetést sem kapott …….(miért kapott volna?) Nyoma sem volt annak, hogy durván erőszakosan közeledtek volna felé.

Az igazgatóhelyettes által írt feljegyzéshez: a kisleány alhasi fájdalmai utaltak arra, hogy másnap (február 5.-én menstruál) A vesetájéki fájdalom és a vizelési probléma összefüggésben lehet azzal, hogy órákat hintázik kint a több fokos mínuszokban. Mai napon a távozó gyermekorvost megkértem, hogy írjon beutalót egy vizeletvizsgálatra X.X. részére. Dr.M.Gy. készségesen visszafordult és beutalót írt.

14 óra 30kor felhívtam Dr.N.J. nőgyógyászt, aki felvilágosított: Dr.H. vizsgálta meg a kisleányt, ilyen esetben hüvelyváladékból kenetet vesznek, hívjam fel az andrológust, hogy van-e már eredmény, de azt csak a gyámnak adhatják ki, vagy a rendőrségi megkeresésre.

Az igazgatóhelyettesek intézkedését túlzónak tartom és fölösleges aggályoskodásnak. Ugyanakkor hiányolom, hogy ha valóban aggódtak, miért nem találtak meg engem telefonon és miért nem értesítették azonnal a gyámot. Aggasztónak találom a kisleány egészségügyi ellátását is. Elgondolkodtató, hogy amennyiben szombaton este indokoltnak látták a rendkívüli orvosi vizsgálatot, a kollégiumvezetője pénteken 19 óráig szolgálatban volt, nem vett észre semmit. Az éjszakás gyermekfelügyelők és a szombaton délelőtti műszakban dolgozók sem jelezték, hogy probléma volna.

Ma délután derült ki számomra, hogy valaki értesítette a gyermekjogi képviselőt, aki a gyámot mozgósította. A gyám miután tudomására jutott az esemény, azonnal megkereste a gyermeket. Kimpián Ildikó gyermekvédelmi felelős invitálására miszerint menjenek át az igazgatónőhöz, hárított, hogy majd mindenki megírja a feljegyzését, abból ők tájékozódnak.

 

Kimpián Ildikó tájékoztatása gyám felé 2006. február 8-án.

 

Tisztelt Gyám!

X.X.  gyámoltja 2006. február 3-án 16 órától 17.30-ig engedély nélkül tartózkodott az iskolán kívül. Erről a sajnálatos eseményről tájékoztatom, mellékelten csatolom az igazgató asszony és az ügyeletben dolgozó igazgató helyettes feljegyzéseit.

2006. február 6-án reggel a kollégium vezetője Szatmári Gyuláné megkeresett, és arról tájékoztatott, hogy február  3-án (pénteken) az intézményből való távozásom után X.X. ismeretlen helyre távozott.

Elmondása szerint X.X. a délutáni foglalkozásról, nevelője engedélyével, felügyelet nélkül az udvaron hintázott. Két idegen férfi az udvarról X.X-et kicsalta az utcára és ismeretlen helyre gyalogosan távoztak. A ház, amibe a kisleányt elvitték nem lehetet messze a gyermek elmondása szerint. Ott levették a bugyiját, játszottak vele, majd letusolt egyedül a fürdőszobában. Miután felöltözött a fiúk visszakísérték az intézménybe. A kollégiumvezetője szerint X.X. kb másfél órát volt távol az intézménytől. Egy dajka fedezte fel a kisleány eltűnését, azonnal szólt, az igazgatónőnek, aki a gyermek keresésére indult. Időközben X.X. haza ért, beszélt Tonács Éva igazgatóval, majd felment a kollégiumba.

2006.február 4-én szombaton X.X. alhasi fájdalomra panaszkodott. Ezért az ügyeletes vezető behívatta őt, hogy közösen hallgassák meg a gyermeket. A meghallgatás után úgy döntöttek, elviszik nőgyógyászhoz, mert gyanújuk támadt, hogy a középsúlyos értelmileg akadályozott gyermeket szexuális bántalmazás érhette.

A nőgyógyásznál kiderült, a kisleány érintetlen, a kenet vizsgálat eredményét csak a gyám, vagy a rendőrség kaphatja meg, amennyiben feljelentést kívánnak tenni.

A kollégiumvezetője tájékoztatott, hogy a délelőtt folytán az igazgató asszony házon kívül tartózkodik, várhatóan délután fog megérkezni. A gyermekjogi képviselő soron következő látogatása 10 óra körül várható, és ő úgy érzi a történtekről tájékoztatnom kell.

Ezt a kérését én megtagadtam, hiszen a körülmények pontos ismerete nélkül felelős, hiteles tájékoztatás adni nem tudok. Sajnálattal vettem tudomásul, hogy ön az esetről korábban értesítve nem lett.

A nap folyamán meghallgattuk X.X. gyermeket az igazgató asszonnyal és az osztályfőnökkel közösen, aki meglehetősen bizonytalan, összefüggésében zavaros, történetet adott elő az intézményen kívül történt másfél óráról.

Nekünk a következőt adta elő:

„Járt egy házban, ahol volt egy idős bácsi, néni. Kapott enni, inni. Néztek televíziót. Voltak a Malom Centerben kirakatot nézni. Láttak fényképezőgépet, órát, ékszert. Majd a fiúk visszakísérték. Arra a kérdésre, hogy ismerte a fiúkat bizonytalan választ adott.

X.X. történt beszélgetés után véleményem szerint, nem történt vele semmi olyan dolog, ami számára fájdalmat, sérülést okozott volna. Ezt megerősíteni látszik a nőgyógyász manuális vizsgálata, melynek eredményéről a kollégium vezetőtől kaptam tájékoztatást. Az eltelt napokban hozzám nem érkezett jelzés a pedagógusoktól, nevelőktől, hogy a kisleány magatartásában, szokásaiban, alvásában bármi rendkívüli, traumatikus elem jelent volna meg.

Kérem tájékoztatásom elfogadását!

 

 

Volt-e rossz, ártó szándék az  igazgatóhelyettesekben?   

Tényleg a gyermek érdekében cselekedtek?   

A gyermek érdekét tartották szemelőtt?

A gyámot miért nem értesítették azonnal?

Miért 24 óra múlva merült fel a gyanú a kollégiumvezetőben, hogy a kisleányt esetleg bántalmazhatták?

Miért nem értesítették azonnal az intézmény vezetőjét ha bűncselekmény gyanúja merült fel bennük? 

0 Tovább

Gyermekvédelem a juhar utcán 2006

 

Mint azt már korábban említettem, Békés megyei származású vagyok, és 2006. január végén érkeztem Kecskemétre családi okok miatt. Számtalan álláspályázat után, a juhar utcán kaptam állást, a gyermekvédelmi területért felelős igazgatóhelyettes helyettesítésére, mert ő babát várt már nem dolgozott. A terület ellátása az én feladatom lett.

Állásinterjúm alkalmával az igazgatói irodáig jutottam, az intézmény többi területét nem ismerhettem meg. A feladatomról kaptam egy gyors tájékoztatást, de igazából önálló munkavégzést várt tőlem az akkori igazgatónő, hiszen a hátam mögött hosszú oktatás és gyermekvédelemben eltöltött évek voltak. Ebben nem találtam semmi rendkívülit.

Az első hetek az intézmény teljes területének feltérképezésével, a gyermekek, pedagógusok, gyermekfelügyelők megismerésével telt. Ezen kívül azzal, hogy próbáljam megszokni azt a sivár, koszos, büdös környezetet, ami az aulán és az igazgatói irodán kívül mindenre jellemző volt.

Mikor ezzel szembesültem, heteken keresztül sírva jártam haza, kétségbe voltam esve, hogy hova kerültem. Gyönyörű, korszerű, tiszta, friss levegős intézményből érkeztem, nagyszerű gyógypedagógus, pszichológus házaspártól tanultam a gyermekvédelmet. Itt az ellenkezőjével szembesültem.

Az gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekek elhanyagoltak, lyukas cipőben, ócska, kopott ruhában jártak. Nehezen lehetet megkülönböztetni a fiúkat a lányoktól, mert állítólag a tetű állandó jelenléte miatt mindenkinek nagyon rövidre volt vágva a haja, nemtől függetlenül. Mint a háború utáni filmekben az elhagyott gyermekek, olyan külsővel rendelkeztek. Fodrászhoz nem vitték őket, a gyermekfelügyelők maguk vágták a gyermekek haját. A pedagógusok folyamatos panasz áradattal fordultak hozzám, hogy tegyek valamit, mert a gyerekektől mindent ellopnak a felnőttek. Mondván minek ezeknek, mert úgyis mindent tönkre tesznek. Szégyenkezve mennek velük az utcára. Az osztályfőnökök az állami nevelt gyermekeknek szereztek, innen onnan elfogadható minőségű felsőruházatot, cipőt, kabátot és a tanteremben tartották elzárva. Ha az utcára vitték őket, a gyermekeket át öltöztették, miután visszajöttek szintén átöltöztették őket. A ruhákat mosásra sem merték a kollégiumba feladni, mert azokat, többé nem látták, hanem a tankonyhában saját maguk mosták, hogy „el ne vesszen”. A gyermekek fehérneműi nem elkülönítve a személyes holmija közé voltak téve, hanem egy nagy kosárba beledobálva, és a gyerekeknek a tintával beírt monogramja szerint osztották ki esténként, ha sikerült. Ha nem sikerült, akkor, aki kapta marta alapon viselték azokat. Teljesen rosszul voltam ezen áldatlan állapotoktól. A gyermekek hospitalizálódottak, agresszívek , nagyon alacsony tolerancia tűrőképességgel bírtak. Előbb ütöttek, mint kérdeztek, mindent igyekeztek maguknak megszerezni. Félévente ünnepelték a születésnapjukat, soha senkijét annak a napján. Csak az iskolában az osztályfőnökökkel élték meg a kizárólagos figyelmet. Folyamatosan éhesek voltak, mert az iskolai menzán kívül a kollégiumban elkülönített állami gondozott gyermekek kollégiumi szintjén nem kaphattak enni. Sőt fel sem vihettek élelmiszert, csak az iskola ebédlőjében ehettek. Az esti fürdetés szintén kritikus pontja volt ennek a „gyermekvédelmi ellátásnak”. Egyedül nem tusolhattak életkortól, állapottól függetlenül, a tusfürdőt a gyermekfelügyelő adagolta, szivaccsal mosta őket (nekem a csutakolás jutott erről a rituáléról eszembe). Hallgatólagosan elfogadott volt a homoszexualitás, a gyermekek gyakran azzal szórakoztatták magukat és egymást, hogy egymás előtt önkielégítést játszottak.  A kollégium vezetője, ezt velem úgy próbálta elfogadtatni, magyarázni, hogy ez a játék rengeteg szexuális indulatot elvesz a fiúktól és ettől kevésbé agresszívek. A lányok maszturbálásán is sokat kacarásztak a nevelők, mint később kiderült általános volt a gombás hüvelyi fertőzés. Amennyiben az olvasó nő akkor bizonyára tudja, miről beszélek, ha férfi, akkor, nekik tájékoztatásul annyit tudok mondani erről a témáról, hogy nem kacagni kellett volna, hanem nőgyógyászhoz fordulni.

De ami leginkább kiborított azaz, hogy 2006 írtunk, és a gyermekvédelmi törvény már 10 éve megjelent. Itt a juhar utcán mintha 1960-ban megállt volna az idő.

 

1 Tovább

Hitelesen a 2005 évben botrányt kiváltó igazgató döntésének előzményeiről II.

 

Szatmári Gyuláné volt a kollégium vezetője, 2006 január végén mikor gyermekvédelmi felelősként az intézménybe kerültem. Kb. egy évet dolgoztunk együtt, mielőtt nyugdíjba vonult. A nevét a BAON hozzászólásaiban korrekt módon nyíltan felvállalta, ezért a blogomban én is kiírom a nevét.

A BAON hozzászólásaiban gyakran bírálta az új vezetés pedagógiai módszereit, amit a gyermekotthon alkalmazott, és vállalva véleményét azt állította, hogy neki nem voltak olyan magatartási anomáliát produkáló gyerekei akik, olyan helyzetet teremtettek volna, amit ne tudott volna kezelni.

Számtalanszor szerettem volna neki feltenni kérdéseket, amit korábban nem tettem, lehet helyesen vagy helytelenül, azt a kedves olvasó majd eldönti. De most a bejegyzésem végén megteszem.

Továbbá azon a hírportálon megjelent egy cikk, melyben a tiltakozik a szakma Kimpián Ildikó beadványa ellen volt a cím. A linket ismét bemásolom, mint azt már tettem korábban is, hogy az olvasó könnyen felfrissíthesse emlékeit a cikkel kapcsolatban.

http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kek-hirek-bulvar/tiltakozik-a-szakma-kimpian-ildiko-inditvanya-ellen-330587

Előző bejegyzésemben a „Hitelesen a 2005 évben botrányt kiváltó igazgató döntésének előzményeiről I-ben több helyen találkozhattunk Szatmári Gyuláné nevével, mint aki kéri a hivatásos gyámot, gyámhivatalt, hogy sürgősen intézkedjenek a problémás gyermekek elhelyezéséről. Az esetek bemutatását ebben a bejegyzésben folytatom.

Természetesen a monogramok most sem a hiteles, beazonosíthatóan tartalmazza, az értelmileg akadályozott különleges szükségletű  gyermekvédelmi szakellátást igénylő  gyermek nevét.

Szándékosan olyan eseteket illesztek be a blog bejegyzésembe, amik akkor történtek, amikor én még Békés megyében éltem, dolgoztam, tehát befolyásom nem lehett az eseményekre.

Ennyi bevezető után nézzük az eseteket!

 

2004. április 19

1. melléklet Szatmári Gyuláné kollégiumvezető levele a hivatásos gyámnak.

M.Z. április 16-án reggelizés közben társai kenyeréről levette a szalámit. E miatt rászólt a vele műszakban lévő nevelő. Ezen M.Z. feldühödött, a gyerekekre öntötte a kakaót, összetörte a bögréket, felborította az asztalt. A héten már másodjára készült megszökni.

A gyermekfelügyelő lélekjelenlétére volt szükség, hogy ne történjen súlyosabb baleset.

április 18-án szintén kivetkőzött önmagából, melynek az oka, hogy a játék autójából kifogyott az elem és a műszakban dolgozó gyermekfelügyelő nem tudta feltöltöttre cserélni. A szobában a bútorzatot összetörte, majd ezután társait is bántalmazta. Nagyon nehezen lehetet lecsillapítani. Társai félnek tőle, mivel állandó terrorban tartja őket, ugyanígy a felnőtteket is. Egy esetleges súlyos bántalmazás, baleset okozása M.Z részéről megelőzése érdekében kérem mielőbbi intézkedését.

 

2. melléklet Szatmári Gyuláné kollégiumvezető levele 2004. június 28-án a hivatásos gyámnak.

 

M.Z.  a héten ismét kritikán alul viselkedett.

A hét termése:

  • Kétszer indokolatlanul bántalmazta társait, mert ránéztek.
  • 1 ablakot betört
  • 2 db szekrényt összetört
  • 3 alkalommal a tetőre kijutva leugrással fenyegette nevelőjét.
  • Összetörte az intézmény telefonját, ruhaszárító állványt.
  • Az éjjeli szekrény fiókját kihúzva betörte a szekrény üvegét.

M.Z. ön és közveszélyes. Kérem sürgős elhelyezését intézményünkből saját és társai érdekében. A helyzet tragikus és tarthatatlan, a gyermek sürgős elhelyezését kérjük.

 

3. melléklet Szatmári Gyuláné kollégiumvezető levele 2004. június 28-án gyámhivatalnak.

Kérésükre az alábbi tájékoztatást adom M.Z. magatartásával, beilleszkedésével kapcsolatban.

A 2003/2004-es tanévben édesanyja 2-3 hetenként tart vele kapcsolatot, telefonon. Egy alkalommal meglátogatta.

Édesapja hetente 2-3 alkalommal hívja telefonon, a tanév során 3 alkalommal meglátogatta.

Az édesanya rendszeresen érdeklődik M.Z. állapota felől. Az édesapát nekem kellett megkeresnem, hogy felelőtlenül ne ígérgessen gyermekének, mert így is nagyon nehéz kezelni a magatartási problémáit, amit a felelőtlen ígéret be nem tartása tovább súlyosbít.

M.Z. nagyon komoly magatartás zavarral küzd. Agresszív magatartása miatt a közösségbe nem sikerült beilleszkednie, erőszakos, társait gyakran bántalmazza, a gyerekek félnek tőle. Több esetben öngyilkossággal fenyegetőzött.

Mellékeltem megküldök minden feljegyzést, mely magatartási problémái kapcsán leírásra került.

A helyzet tragikus és tarthatatlan, a gyermek sürgős elhelyezését kérjük.

 

4. melléklet A. Szné K.M igazgatóhelyettes levele 2004. július 12-én a hivatásos gyámnak.

 

Tisztelt gyám!  Kérésére tájékoztatásul közlöm M.Z. gyermeknél az elmúlt időszakban a következő gyógyszerek kerültek beállításra.

2002. szeptember 09, Heim Pál Gyermekkórház Neurológiai Ambulancia

  • Depakine Chromo 300 2x2
  • Frisium 10 mg R/1, D/2, E/1
  • Melleril 25 mg R/2, D/1,E/2
  • Ditropán 5 mg E/1

2004.április 19. Dr.M.L. pszichiáter szakorvos

  • Depakine Chromo 300 2x2
  • Truxal 15 mg 2x2
  • Rivotril 0,5 mg 3x1
  • Legalon 140 3x1
  • Ditropán 5 mg E/1

2004.június 28 Dr. M.L. pszichiáter szakorvos

  • Depakine Chromo 300 2x2
  • Truxal 15 mg 3x1
  • Rivotril 0,5 mg 3x1
  • Legalon 140 3x1
  • Ditropán 5 mg E/1

Egyúttal tájékoztatom arról, hogy M.Z. az édesapja a gyámhivatal engedélyével június 10-én meglátogatta. A látogatást megelőzően M.Z. agresszíven viselkedett, vélt sérelme miatt kitörő dühét „okozóján” magnóján vezette le. M.Z nagyon komoly magatartás zavarral küzd, melyben pozitív változást nem tapasztaltunk, ezért kérem a Tisztelt gyámot, hogy az intézményünkben elhelyezett többi gyermek érdekében támogassa új gondozási hely kijelölését.

 

5. melléklet Dr.M.L. pszichiátriai szakvéleménye 2004.szeptember 02-án.

M.Z. 1997.szeptember 01-én került a Dunavecsei speciális tantervű általános iskola 3.osztályába, majd 1999.szeptember 6-án ideiglenes elhelyezésbe, az intézmény diákotthonába. A Dunavecsei diákotthon vezető igazgatóhelyettesének, L.Miklósnak a jellemzése szerint sem értelmileg, sem érzelmileg nem felelt meg a korosztályától elvárható követelménynek. Tanulási nehézségeitől súlyosabb problémát jelentettek hirtelen dühkitörései, agresszivitása, melyek megfékezhetetlen durvasággal és trágár beszéddel jártak. A közösségbe ilyen körülmények között nem tudott beilleszkedni, felelőtlen,igénytelen, másokkal durva, agresszív viselkedése miatt a szakértői bizottság a BKMÖ Speciális Közoktatási és Szakszolgálati intézménybe Kecskemét juhar utca 23 irányította.

Szülei külön élnek, anyjával nincs kapcsolata, apja ritkán látogatja. A gyámhivatal felügyelete alatt áll, hivatásos gyámja van. A kecskeméti intézménybe sem sikerült beilleszkednie, továbbra is súlyos indulat kezelési nehézséggel küzd, melyet sem a következetes empátiás magatartással, sem gyógyszerekkel nem tudtunk befolyásolni. Maladaptív megnyilvánulásaival diáktársait zavarja a tanítási órákon, a tanítási órákon kívül állandó konfliktust provokál. Tekintettel az önkontroll hiányára javaslom a Garai Gyermekotthonba történő elhelyezését, ahol a szigorúbb külső kontroll indulatkezelési nehézségeit kompenzálhatja, ez által javulhat a közösségbe való beilleszkedése. Értelmi fogyatékossága mellett epilepsia beteg a Budapesti Heim Pál Gyermekkórház Neurológiai Szakrendelésén kezelik.

Kecskemét 2004.09.02.                                                        Dr.M.L.

                                                                                  Pszichiáter és Pszichoterapeuta

 

6. melléklet A. J.Szné K.M igazgatóhelyettes és Szatmári Gyuláné kollégiumvezető levele 2004. szeptember 14-én a hivatásos gyámnak.

Tisztelt gyám! Tájékoztatásul közlöm, hogy M.Z agresszív magatartása fokozódó. A gyermeknél legutóbbi levelünk óta a következő magatartási problémák fordultak elő.

  • magnóját nem tudta bekapcsolni és utasította a gyermekfelügyelőket, hogy azonnal javítsák meg, ők ellenőrizték, de jónak találták. Erről a tényről M.Z meggyőzni nem lehetet, aki az udvaron a földhöz vágta magnóját, ami darabokra tört.
  • betörte több tűzcsapszekrény üvegét
  • reggelizés közben az ebédlő helységben a földre borított egy nagy fazék limonádét,ezt követően beszaladt a konyhába
  • a konyhában összetörte a kenyérszeletelőt
  • majd kést ragadott és társára támadt
  • fagyizás közben társával összevitatkozott, ettől dühös lett, ezért betörte a MC Donald s kirakatüvegét.
  • Tv nézés közben ő mást szeretet volna nézni, mint a társai ezért betörte a társalgó üvegét
  • betörte a hálószoba ajtajának üvegét, majd a virágállványt felborította.
  • az udvaron parkoló autókat megdobálta kővel
  • összetörte társai wolkmanét,magnóit.
  • felborította az aula virágait, mert Marika nénit nem találta.
  • Osztályteremben a földhöz vágta a számítógép monitorát
  • A már bedeszkázott ajtót ismét betörte
  • társa magnóját akarta megszerezni, de mivel nem járt sikerrel, az aulában található kávéautomata üvegét betörte, majd felment a kollégiumba és egy vasszéket a szekrénynek dobott,melytől a szekrény megrepedt.

M.Z. ön és közveszélyes, dühkitörései,fenyegetőzései, agresszív megnyilvánulásai miatt a gyermekek félnek tőle és emiatt teljesítik kívánságait. Kérjük sürgős elhelyezését intézményünkből, saját és az egész gyermekközösség érdekében.

 

7. melléklet A. J.Szné K.M igazgatóhelyettes és Tonács Éva igazgató levele október 19-én a hivatásos gyámnak.

 

Tisztelt gyám! Tájékoztatjuk, hogy M.Z. intézményünkben elhelyezett gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek 2004 október 15-én agresszív viselkedésével  addig hergelte társát, míg az a fejéhez vágott egy tányért. A kórházban vérző fejét ambulánsan ellátták.

 

8. melléklet Gyámhivatal átmeneti nevelésének felülvizsgálata

2004. november 9.

M.Z. gondozási helyének megváltoztatása folyamatban van. Felvételéig a Napraforgó Ápoló Gondozó Otthonba a Kecskeméti Közoktatási Szakszolgálati intézményben elhelyezését változatlanul fenntartja.

 

Kérdéseim:

  • Tétlenül kell állni és elnézni, hogy az ön és közveszélyes tomboló fiatal, amint éppen tör, zúz, minden gyermeket halálra rémítsen?
  • Volt-e, van e szakmai protokoll a gyógypedagógiában, gyermekvédelemben erre a helyzetre?
  • Miután láthattuk, hogy ez a gyermek egy másik gyermekotthonból érkezett az intézményünkbe, csakugyan az a megoldás, hogy a kezelhetetlenségét úgy kezeljük, hogy tovább küldjük egy másik gyermekvédelmi intézménybe?
0 Tovább

Hitelesen a 2005 évben botrányt kiváltó igazgató döntésének előzményeiről I.

 

Hitelesen a 2005 évben botrányt kiváltó igazgató döntésének előzményeiről.

Intézmény igazgatója  ekkor Tonács Éva.

Intézmény igazgató helyettese Aczél Szabó Jánosné Dr. Király Mónika.

Kollégiumvezető Szatmári Gyuláné.

Szakszervezeti titkár a 2005 év botrányának kirobbantója Sümeghi Lászlóné.

A gyermekbántalmazást elszenvedő k.k. X.Y.

 

1.sz. melléklet levél, hivatásos gyámnak Szatmári Gyulánétól a kollégium vezetőjétől.

„2004.március.10-én tanórai szünetben k.k. X.Y. állami nevelt gyermek bántalmazta K.É. tanulót.  X.Y. ont számon kérő gyógypedagógust D.S.E. kétszer gyomortájékon rúgta.”

Az intézmény igazgatója Tonács Éva a gyermek pszichológiai kivizsgálását kérte, illetve fokozott felügyeletét rendelt el X.Y. mellé.

 

2.sz. melléklet Pedagógiai vélemény    készítette: R.É. gyógypedagógus

Kelt.:2004.június 23.

„X.Y magatartása: Szélsőséges. Öntörvényű, elképzeléseitől nehéz eltéríteni, rengeteg energiát igényel, hogy meggyőzzük elképzelése helytelenségéről.

X.Y számára nem mindegy, hogy kifoglalkozik vele, csak a számára szimpatikus emberektől fogad el kérést, irányítást. Az sem mindegy, hogyan szólunk hozzá.  Ő viszont csúnyán beszélhet mindenkivel és rögtön támadhat is, ezért sokan nehezen viselik el. Másokhoz nincs türelme, rögtön mérges lesz, és sokszor dührohamot kap. Tör, zúz, és feltartóztathatatlanul útnak indul. Többször megszökött.

Állandó orvosi felügyelet alatt áll. Nemrég történt a gyógyszereiben változtatás, de a helyzet nem lett könnyebb, még kiszámíthatatlanabbá vált. Többnyire nagyon csendes, sokat alszik, de váratlanul, bármelyik pillanatban robban. Kezelhetetlenségének gyökerét múltjában látom.

X.Ynak van emlékképe a családjáról és nehezen fogadja el, hogy nem mehet haza, illetve nem látogatják.”

 

3.sz. melléklet  Jegyzőkönyv fegyelmi eljárás során sértett meghallgatásáról.

készítette: A.Sz.Jné.Dr.K.M

2005.szeptember 21.

 

A.Sz,Jné: Hogy tetszik lenni?

 

Sértett gyermekfelügyelő: Az állapotom rossz, lelkileg is teljesen kész vagyok, és most jövök az orvostól,még további kivizsgálások szükségesek,az orvos azt mondta ma nekem: „ötödik hete is így áll a csigolyája, a gerince?

Orvosi leletek átadása, tanulmányozása után megállapítható, hogy a sértett a következő sérülések érték.: kékeslila elváltozások, duzzanatok test szerte. hámhiány, combzúzódás, koponyazúzódás, csípőzúzódás,csípő repedés, ágyéki csigolyarándulás,csigolya roppanás, zúzódás. depresszió, tüdőgyulladás, szívproblémák

A.Sz,Jné: Mondja el, mi történt augusztus 14-én.

Sértett gyermekfelügyelő: csendes pihenőztek a kislányok, a nagylányok meg televíziót néztek. X.Y. bejött hozzánk, a TV szobába. N.Á. gyermekfelügyelő kollégámmal úgy döntöttünk, hogy együtt leszünk, S.Á-ra is mi felügyeltünk. A nagylányok Tv néztek, X.Y a szőnyegen ült egy-két lánnyal kártyáztak, beszélgettek, de kezdett hangosodni a csoport. Ezzel egy időben az egyik lány felugrott és felhangosította a tv-t. Szóltunk, hogy „gyerekek ki kell menni az udvarra, vagy csendesebben tv-tek”. Senki nem akart kimenni és maradtunk tv-t nézni és ekkor döntöttünk úgy, hogy ¾ 6-kor megyünk le vacsorázni, nem 6-kor és utána fürdésig kimegyünk az udvarra. Vacsora időre a X.Y visszament a csoportjához, egy kis időre, megette a vacsoráját, de nem várta meg, hogy az ő csoportja befejezze, hanem felkelt és odament az egyik fiúhoz és elvette tőle a teát és kiöntötte a kukába és máris ment a nagylányokhoz. Azok befejezték a vacsorát és gyorsan mentek az udvarra. Én is mentem utánuk a csoportommal, X.Y. nyomban ott termett és az első udvari kör asztalnál letelepedtek egy-két lánnyal. Én a csúszóka mellett álltam a kicsikre vigyáztam. A nagyok a padok mellett voltak. Egyszer a főbejárati ajtónál megjelent Cs.Lné kolléganőm és kétszer szólt, hogy „X.Y gyere be”. Én automatikusan hátranéztem és mondtam neki, hogy „ X.Yka, szólt E néni.” Ő erre felugrott és szaladt felém, letépte a kabátját, elhajította és azt mondta: „ne szidd a kurva anyámat”. Akkor én mondtam neki, hogy „ állj X.Yka, én nem szidtalak, csak szóltam,hogy szólt E. néni”.  Ekkor megállt egy jó két lépésre. „ No gyere, no gyere, a véred fog folyni, nekem senki nem parancsol” Én erre elkezdtem szaladni az első emeletre. Ahogy felértem az emeletre, Cs.Lnét utolértem a felügyelői szoba ajtajában és megkértem, hogy: „ E.ke segítsetek mert támad az X.Y.”. És ő nekem vállhegyről azt mondta:” Minek szóltál hozzá?”    „ Két szót szóltam hozzá, hogy menjél be.”- mondtam. Erre azt mondta, hogy:” Azt is kár volt” és kiment a felügyelőiből de ekkor már ott volt a gyerek. Én felkaptam egy seprűt és srégen megálltam a belső ajtónál, hogy ide nem szabad bejönni. Bal comba rúgott olyan erősen, hogy attól én elestem és a fotelnek vágódtam. A tenyerembe volt az arcom és ő ütött vágott, tépte a hajam, rúgdosott. Az időt nem tudtam felmérni, de hosszúnak találtam ezt a támadást. Hajamat nem engedte el, szaggatott, csavarta balra a fejem, és éreztem, hogy nekem végem, innen nem szabadulok. Jött egy szürkület a szemem elé, a gyerekeimre, testvéremre gondoltam, hogy tőlük még el sem köszöntem, homály, hogy istenem végem van, talán ezt a szót ki is mondtam. Borzasztó rémült voltam, sokkos állapotba kerültem. Ekkor éreztem, hogy kezd ereszteni a gyerek, hallottam a segítő gyerekek szuszogását, hangjait. Ez idő alatt lehetett volna rendőrségnek, mentőnek hívni vagy az igazgatónőnek szólni de ezt a kollégáim nem merték megtenni. Mikor felültem, vizet kértem és a Dné adott vizet. Cs Lnének szóltam, hogy:” Szóljatok az igazgatónőnek”, s erre ő azt mondta, hogy „ Szóljál te”. De én azt mondtam, „fejből nem tudom a telefonszámát”. És ők ekkor magamra hagytak. Pár perc múlva a Cs Lné hozta a házi telefonszámát és leírta egy papírra, amit a hűtőre tett, azt mondta E., hogy:” itt a telefonszám lehet telefonálni”. Ez után kiment. Én alig találtam meg a papírt, remegő kezekkel és térdekkel sántikálva vánszorogtam a hűtőhöz. Telefonálni próbáltam de csak üzenetrögzítő jelentkezett, utána visszaültem a fotelbe. Jött a Dné, és kereste X.Y füllbevalóját és utána kiment. Egy kisidő múlva jött Cs.Lné, és megkérdezte, hogy sikerült e telefonálni, azt mondtam, hogy üzenetrögzítő volt, mondta hogy:” Mond rá, hogy azonnal gyere Timi”. Ezután kiment. Én bemásztam a mosdóba, egyik lábamra nem bírtam rálépni. Mostam az arcom és a fejemet vizeztem, de ott lecsuklottam a földre. Belöktem az ajtót, hogy be ne jöjjön a gyerek, mert féltem de így sötétben voltam, mert kívül volt a kapcsoló. Egyszerre bejött Cs.Lné., hogy:” Hol vagy?” mondtam, hogy :” Itt vagyok a mosdóban”. Kérdezte:” itt vagy a sötétben?” és látta, hogy ülök a földön, majd azt mondta, hogy:” El kellene tűnnöd, hogy a gyerek nehogy támadjon, most el van foglalva a füllbevalójával.” Nem kérdezte meg, hogy haza tudok e menni, hogy mi lesz velem. Ezután én elindultam kifelé a szekrényemhez, kizártam és kivettem a táskámat és indultam a lépcsőn sántikálva hazafelé, a gyerekeket körülöttem Cs.Lné küldte be a hálóba.

A.Sz,Jné: Ki vitte orvoshoz?

Sértett gyermekfelügyelő: A szomszédom.

 

 

 

2005.november 15. Feljegyzés igazgatói iroda helyiségében

 

Téma: X.Y. és O.F. között összeütközés rendezése

 Jelen vannak: T.É. igazgató

                        A.Sz.Jné.Dr.K.M. igazgatóhelyettes

                       O.F. gyermekfelügyelő

 

O.F.:  három ember helyett, ketten voltunk H.J-al a 17 gyerekre. Ruhát válogattunk, fél 5 után, segítettem előkészülni a következő napra, ágyneműt húztunk, akkor hallottam a H. gyermek fojtott ordítását. B.L. gyermek a karomnál fogva húzott kifelé. Mentem vele ahogy tőlem tellett………. láttam, hogy X.Y rugdossa H. gyermeket.  H. gyermek  próbált védekezni, menekült hátrafelé, ráesett egy ágyra és akkor még X.Y belerúgott kétszer.

Kértem X.Y-nt, hogy fejezze be és a vállánál fogva elhúztam a bántalmazott gyerektől és félre állítottam az ablakhoz.

X.Y. onnan szidalmazott, én H. gyermeket  ápoltam. Utána X.Y-hoz mentem, hogy kérdőre vonjam, milyen hangon beszél velem, utána minősíthetetlen stílusban szidalmazott. Rászóltam még egyszer, és akkor hozzám vágta a torna padot, amely ha nem védem ki, akkor a földön játszó gyerekekre esett volna. Szóváltás volt köztünk, X.Y kirohant a folyósóra, ott felkapta az asztalt és azt akarta hozzám vágni. De e közben a kilépő B.A gyermek felé dobta az asztal, amit sikerült kivédenem…… utána az ajtókat csapkodva rohant lefelé, közben minősíthetetlenül mocskolódott.

Próbáltam az igazgatónőt telefonon hívni, H.J. kollégám is próbálta hívni telefonon, mert korábban utasításba kaptuk az igazgatónőtől, hogy bármi történik X.Y. körül, azonnal szóljunk neki.

Akkor szóltak, hogy az igazgatónő még bent van, ezért én lementem hozzá, hogy elmondjam mi történt. Addigra a X.Y  és P.J. kolléganőm beszélgettek az igazgatói iroda előtt a folyósón.

Mondtam az igazgatónőnek, hogy nem vagyok hajlandó felengedni X.Y a gyermekek közé, vagy én mondok fel, nem vagyok hajlandó itt dolgozni, amíg ez a gyermek így terrorizálja a többieket.

Igazgatónő behívta X.Y. hogy hallgassuk meg őt is. Újabb szóváltás történt, X.Y. vagánykodott, flegmán, tiszteletlenül beszélt vissza. Ne avatkozzon bele senki az ő dolgába.

Lovagias ügyként kezelte az igazgatónő az esetet……. elkérte a tornaterem kulcsát, hogy sport keretek között, mérje össze X.Y az erejét velem.

X.Y hajtogatta, hogy ő nem akar verekedni…… Flegma volt, ő nem hajlandó megütni egy nyomorékot…. Marcsi néni a diákotthon vezető megtiltotta, hogy verekedjen……

Igazgatónővel elmentünk a tornaterembe, előkészültünk, levetettük a felsőruhát, ékszereket, cipőt.  Én tanítgattam bokszolni, fogásokat mutattam neki, figyeltem arra, hogy maradandó sérülést ne okozzon egyik ütésem sem. Mozgáskorlátozott vagyok, csak egyik kezemet tudom használtam.

„Iskolázó” edzés volt, ahol mindkét fél adott és kapott. Szabálytalan ütés nem volt….. (ha a gyermek elfordult, akkor nem ütöttem…A játékszabályok betartásával, meneteket játszottunk.) A küzdelem során X.Y szája felrepedt, adtam neki zsebkendőt elállítottuk a vérzést. Amikor elkezdett sírni a gyerek, akkor az igazgatónő számolt, még 10 másodpercig tart a küzdelem. Utána együtt felmentünk a kollégiumba, igazgatónő összehívta a fiúkat és szabályok szerint eredményt hirdetet. X.Y összetörten állt a falnál és megfogadta a többiek előtt, hogy senkit nem üt meg többé. Igazgatónő felajánlotta, hogy akinek még kedve van, tanulhat tőlem bokszolni.

Utána semmi gond nem volt én segítettem X.Y a fürdésnél, nem tiltakozott, fogkrémet én adtam neki, lefekvéskor átöleltem úgy, mint mindig. Ő is visszaölelt, mint mindig. Elbúcsúztam a gyerektől.

Igazgatónő kiegészítése, mai napon reggel jelentettem az esetet a Fenntartónak.

 

 

0 Tovább

A múlt árnyékában

 

 

Ha az olvasó tájékozatlan, akkor azt hiszi az intézmény problémája 2010 január végén kezdődött. Pedig ahhoz, hogy a tényleges problémát megértsük, vissza kell forgatni az idő kerekét. Én 10 évet mentem vissza. Sokat foglalkoztatott az intézmény története.

Az intézmény alapítása idején az 1900-as évektől kezdve, egész életpályát átívelt egy igazgató munkássága. Mígnem elérkezünk 1983-ba az intézmény juhar utcába költözésének idejébe és azt láthatjuk, hogy egy vezetői ciklust alig dolgozik végig egy-egy igazgató. Mi lehet ennek az oka?

Tekintsük át együtt:

Dékány Károly   1908 – 1918

Katona Géza      1918 -192?

Sárkány Pál       192? – 1934

Salamon Anna   1934 – 1947

Szabó Gyula      1947 – 1952

Dr. Főző Endréné Farkas Irén   1952 – 1982

Végh Józsefné  1982 – 1986

Dr. Varnyú Andrásné  1986 – 1991

Papp Balázs     1991 – 1995

Tonács Éva      1995 – 2006

Molnárné Nyújtó Julianna   2006.09.01 – 2007.01.16

Zvekanov Tímea ( mb.igazgató ) 2007.01.16 – 2007.02.23

Kimpián Ildikó 2007.02.23 – 2010.október 29 felfüggesztve

Négyesiné Farkas Valéria (iskola egységvezető)  2010 október 29 -

 

Erre a választ igen nehéz megadni. Végh Józsefnét (gyógypedagógus) nem ismertem, és nagyon keveset sikerült megtudnom róla, nem tudom, hogy miért nem pályázott újra, vagy miért mondott le.

Dr Varnyú Andrásné (gyógypedagógus) követte őt az igazgatói székben. Bár fent 5 év igazgatói tevékenység van feltüntetve, ténylegesen talán 1 évet irányította az intézményt, majd gyesre ment és a helyettese vitte tovább az igazgatói feladatot. Gyesről visszatérve befejezte igazgatói ciklusát, majd nem pályázott újra.

Papp Balázst (gyógypedagógus) nem tudtuk a lemondása okáról megkérdezni, mert elhunyt igen fiatalon. Miután lemondott az igazgatói megbízatásáról az alkoholba menekült és fiatalon elhunyt.

Megérkeztünk 1995-be Tonács Évához (gyógypedagógus), aki 11 éven keresztül irányította az intézményt. 2005-ben újra pályázott, és a szocialista vezetésű Bács Kiskun megyei közgyűlés újabb 5 évre bizalmat szavazott neki. Majd 2005 novemberében egy váratlan botrány kirobbanását követően 2006 áprilisában lemondott, majd az intézményt is elhagyta. A dolog pikantériája, hogy 2006 tavaszán országgyűlési választások zajlottak az országunkban. A szocialista Dr. Balogh László a megyei önkormányzat képviselő testületének elnöke egyben a térség országgyűlési képviselője. Az országos választásokat a szocialisták megnyerték, de Dr Balogh László a választásokat elveszítette és nem került be a parlamentbe. A rossznyelvek szerint a képviselő úr szentül meg volt arról győződve, hogy a Tonács Éva és a juhar utcán kitört botrány az oka. Az akkori botrányt felkapta az országos média, de igazából az intézményben dolgozó méhkas gerjesztette azt. A fenntartót és a különböző hivatalos szerveket elárasztották az intézményből küldött feljelentő névtelen levelek, melyek a Tonács Éva személyiségét, vezetői stílusát, alkalmasságát bírálták.

Ekkor, még a szocialista vezetésű megyei közgyűlés Molnárné Nyújtó Juliannát, (gyógypedagógus)először megbízta, majd augusztusban kinevezte az intézmény igazgatójának.

Az őszi helyhatósági választásokat a Szocialisták elveszítették, és új Fideszes vezetés került a megye és a város élére. Tehát azaz érdekes helyzet állt elő, hogy a szocialista kormánnyal szemben az országban többségében Fideszes megyei, települési vezetők kerültek pozícióba. Ekkor a két pólus egymásnak rugaszkodott. Hogy miért beszélek erről ilyen részletességgel, annak objektív oka van. Talán soha addig nem érezte egy intézmény, hogy a politika beszivárog az életébe, mint 2006 őszén. Hiszen a szocialista kormánynak nem állt érdekében, hogy sikeresek legyenek a Fideszes megyei vezetők, ezért a gazdasági helyzetre hivatkozva óriási megszorító intézkedéseket, elvonásokat eszközölt. Ezt a megyei vezetők kénytelenek voltak tovább hárítani az intézményekre.  A mi intézményünknek 20%-os költségvetési megszorítást jelentett a 2007-es költségvetési évre.

Molnárné Nyújtó Julianna frissen kinevezett igazgató, aki az intézmény költségvetésével sem volt tisztában óriási feladat előtt ált. Egy szétzilálódott tantestület mellett, egy országos botránnyal a háta mögött, 35 embert kellett volna elbocsátania, hogy a költségvetést betudja tartani, amit 2007-re előirányoztak. Mivel azt sem tudta, hogy kezdjen a feladathoz, segítséget, támogatást sehonnan nem várhatott, ezért jobbnak látta, ha lemond. Tehát 2007 január 16-án beadta lemondását néhány hónapos igazgatóságát követően.

Hirtelen vezető nélkül maradt újra az intézmény. Ekkor Zvekanov Tímea (gyógypedagógus) általános igazgató helyettest bízta meg a feladattal a megyei vezetés. Timi mint korábban a vezetésben feladatott vállaló tisztában volt az intézmény nehéz helyzetével. 1 hónapra vállalta el az igazgatói feladatot, amíg a megyei vezetés talál egy Pali madarat, akit az intézmény vezetésére rábír. Ez a Pali madár (szociálpolitikus) én voltam. Mint láthattuk fent eddig, korábban minden igazgató gyógypedagógus végzettségű volt,kivéve engem, aki szociálpolitikusként kerültem az intézmény élére. A megyei közgyűlés ellen szavazat, tartózkodás nélkül bízott meg a feladattal. Gondolom volt néhány képviselő, akik úgy gondolták a tanév végére, a pályázat kiírásra kerülésére, a feladatba beletörik a bicskája a Fidesz által, talált Pali madárnak.

Ennek érdekében az intézményirányítási főosztály megbízott vezetője P.I. mindent, meg is tett.  

0 Tovább

Sok konfliktus kevés válasz

Tisztelt blog látogató!

Kimpián Ildikó vagyok a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kecskeméti Közoktatási Gyermekvédelmi és Szociális Intézmény jelenleg felfüggesztett igazgatója.

Ezt a blogot, azért indítottam, mert az intézményt, engem és munkatársaimat 2010. január vége óta, olyan méltatlan támadás ért, ami ellen, ezen felületen is tiltakozom.

 

Véleményemet már jó néhány sajtó orgánumon elmondtam, de persze ezek a helyek egyike sem volt arra alkalmas, hogy a teljes álláspontom/ álláspontunk nyilvánosságra kerüljön. Az egyik megyei újság internetes portálján az intézményről szóló cikkek hozzászólói olyan gyalázatos módon igyekeztek engem, mint az intézmény igazgatóját és vezető társaimat feltüntetni, amilyenek nem vagyunk. Ezek a hozzászólások tartalmaznak némi igazságot, de azt oly módon elferdítve, gyalázkodva teszik, hogy a nyilvánosság ezen formáját nem ismerő, elfogadhatatlannak tartó becsületesen a munkájukat végző kollégáim és jómagam mentális egészsége, becsülete került veszélybe.

Kálváriánk amint már említettem 2010 január végén kezdődött. Egy megyei újságban megjelent cikk nyomán. Maga a cikk korrekt módon, emberek állításait jelentetett meg.

Kik nyilatkoztak az intézmény, és a vezetés ellen nézzük sorra:

1. Az intézmény vezetése ellen feltüzelt szülő, aki jogos sérelmeit nem az intézmény vezetésével osztott meg, hanem a sajtóhoz fordult. A szülővel néhány hónap múlva, amikor az indulatok mindkét részről alábbhagytak, tisztázva lett a problémája és nagyon sajnálta, hogy nem keresett meg a gondjaival korábban, hanem a sajtóhoz fordult.

2. Egy Véghel Ibolya nevű ex kolléganőnk, aki 3 hónapot dolgozott az intézményben. Ő egy úgynevezett protekciós kolléganő, aki Nyitrai András akkor még Fideszes Országgyűlési Képviselő, ma a Bács Kiskun megyei közgyűlés alelnöke kérésére került az intézménybe. Érdekes az alapvető szándéka, hogy miért akart a juhar utcai intézményben dolgozni, de erről fogok még írni a későbbiek során.

3. Ferenczi Erika, aki az irodán dolgozott, szerződése lejárt, és a gazdasági megszorító intézkedések miatt a szerződése nem lett meghosszabbítva. Róla is fogok még írni a későbbiek során.

Aki a cikket nem olvasta korábban, vagy már nem emlékszik rá, annak segítségül beillesztem a linket, hogy megtehesse.

http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kozelet/sok-a-konfliktus-keves-a-valasz-282759

0 Tovább

juharjuhar

blogavatar

IP címed: Scriptek

Utolsó kommentek